Bonviva

Evrópusambandið - ungverska - EMA (European Medicines Agency)

Kauptu það núna

Upplýsingar fylgiseðill PIL
Vara einkenni SPC
Opinber matsskýrsla PAR
Virkt innihaldsefni:
ibandronsav
Fáanlegur frá:
Atnahs Pharma Netherlands B.V.
ATC númer:
M05BA06
INN (Alþjóðlegt nafn):
ibandronic acid
Meðferðarhópur:
Kábítószerek csontbetegségek kezelésére
Lækningarsvæði:
Csontritkulás, Postmenopausalis
Ábendingar:
A csontritkulás kezelésére posztmenopauzában lévő nők fokozott csonttörés kockázatát (lásd 5. Csökken a kockázata a csigolyatörések előfordulását igazolták, hatásossága a combnyak törést nem állapítottak meg.
Vörulýsing:
Revision: 25
Leyfisstaða:
Felhatalmazott
Leyfisnúmer:
EMEA/H/C/000501
Leyfisdagur:
2004-02-23
EMEA númer:
EMEA/H/C/000501

Skjöl

Opinber matsskýrsla Opinber matsskýrsla - búlgarska
Opinber matsskýrsla Opinber matsskýrsla - tékkneska
Opinber matsskýrsla Opinber matsskýrsla - eistneska
Opinber matsskýrsla Opinber matsskýrsla - lettneska
Opinber matsskýrsla Opinber matsskýrsla - litháíska
Opinber matsskýrsla Opinber matsskýrsla - maltneska
Opinber matsskýrsla Opinber matsskýrsla - hollenska
Opinber matsskýrsla Opinber matsskýrsla - portúgalska
Opinber matsskýrsla Opinber matsskýrsla - rúmenska
Opinber matsskýrsla Opinber matsskýrsla - slóvakíska
Opinber matsskýrsla Opinber matsskýrsla - slóvenska
Samantekt á eiginleikum vöru Samantekt á eiginleikum vöru - norskt bókmál
Opinber matsskýrsla Opinber matsskýrsla - króatíska

B. BETEGTÁJÉKOZTATÓ

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára

Bonviva

150 mg filmtabletta

ibandronsav

Mielőtt

elkezdi szedni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót, mert

az Ön számára fontos információkat tartalmaz.

Tartsa meg a betegtájékoztatót, mert a benne szereplő információkra a későbbiekben is szüksége

lehet.

További kérdéseivel forduljon kezelőorvosához vagy gyógyszerészéhez.

Ezt a gyógyszert az orvos kizárólag Önnek írta fel. Ne adja át a készítményt másnak, mert

számára ártalmas lehet még abban az esetben is, ha a betegsége tünetei az Önéhez hasonlóak.

Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa erről kezelőorvosát vagy

gyógyszerészét. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is

vonatkozik. Lásd 4. pont.

A betegtájékoztató tartalma:

A Bonviva bevételének tervezése személyes naptárába beragasztható öntapadós címkékkel

Milyen típusú gyógyszer a Bonviva és milyen betegségek esetén alkalmazható?

Tudnivalók a Bonviva szedése előtt

Hogyan kell szedni a Bonviva-t?

Lehetséges mellékhatások

Hogyan kell a Bonviva-t tárolni?

A csomagolás tartalma és egyéb információk

1.

Milyen típusú gyógyszer a Bonviva és milyen betegségek esetén alkalmazható?

A Bonviva a biszfoszfonátoknak nevezett gyógyszercsoportba tartozik. Hatóanyaga az ibandronsav.

A Bonviva visszafordíthatja a csontvesztés folyamatát azáltal, hogy megállítja a további csontvesztést

és növeli a csonttömeget a legtöbb nő esetében, aki a gyógyszert szedi, még akkor is, ha nem látnak,

vagy nem éreznek különbéget. A Bonviva csökkentheti a csonttörés valószínűségét. Ezt a csökkenést

azonban csak a csigolyatöréseknél mutatták ki, a csípőtöréseknél nem.

A Bonviva-t a menopauza utáni csontritkulás kezelésére írták fel, mert az Ön esetében a

csonttörések fokozott kockázata áll fenn. A csontritkulás (oszteoporózis) azt jelenti, hogy a csontok

elvékonyodnak és meggyengülnek, ami gyakran bekövetkezik nőknél a menopauza után. A

menopauza idején a nők petefészke beszünteti a női hormon, az ösztrogén termelését, melynek

segítségével a csontok egészségesek maradnak.

Minél korábban következik be a menopauza, annál nagyobb a csontritkulás miatti törés kialakulásának

kockázata. Egyéb tényezők, melyek fokozzák a törés kialakulásának veszélyét:

a táplálék elégtelen kálcium és D-vitamin tartalma,

dohányzás, vagy túlzott alkoholfogyasztás,

elégtelen mennyiségű gyaloglás, vagy más, terheléses testedzés,

a csontritkulás családi előfordulása.

Az egészséges életmód is hozzájárul a kezelés sikeréhez. Ez abból áll, hogy:

kiegyensúlyozott diétát tart, mely kálciumban és D-vitaminban gazdag,

sokat sétál, vagy más súlyterheléses gyakorlatot végez,

nem dohányzik és nem fogyaszt túl sok alkoholt.

2.

Tudnivalók a Bonviva szedése

előtt

Ne szedje a Bonviva-t:

ha allergiás az ibandronsavra vagy a gyógyszer (6. pontban felsorolt) egyéb összetevőjére.

ha bizonyos nyelőcsőbetegségei vannak, például szűkület vagy nehezített nyelés.

ha nem tud egyenesen állni vagy ülni legalább egy órán át (60 percig)

ha jelenleg alacsony vagy a múltban bármikor alacsony volt a vérkálciumszintje. Ezt

beszélje meg kezelőorvosával.

Figyelmeztetések és óvintézkedések

A forgalomba hozatalt követően egy, az állkapocs oszteonekrózisának (az állkapocscsont

károsodásának) nevezett mellékhatásról számoltak be nagyon ritkán csontritkulás miatt Bonviva-t

kapó betegeknél. Az állkapocs oszteonekrózis a kezelés leállítása után is jelentkezhet.

Fontos megpróbálni megelőzni az állkapocs oszteonekrózis kialakulását, mivel ez egy fájdalmas

betegség, aminek nehéz lehet a kezelése. Az állkapocs oszteonekrózis kialakulás kockázatának

csökkentése érdekében Önnek meg kell tennie bizonyos óvintézkedéseket.

Mielőtt kezelést kapna, mondja el kezelőorvosának vagy a gondozását végző egészségügyi

szakembernek, ha:

bármilyen problémája van a szájüregében vagy a fogaival, például ha nem egészségesek a fogai,

ha ínybetegsége van, vagy ha foghúzást terveznek Önnél

nem részesül rendszeres fogászati gondozásban, vagy hosszú ideje nem volt fogászati

ellenőrzésen

Ön dohányzik (mivel ez növelheti a fogászati problémák kockázatát)

korábban biszfoszfonáttal kezelték Önt (amit csontbetegségek kezelésére vagy megelőzésére

alkalmaznak)

kortikoszteroidoknak nevezett gyógyszereket szed (például prednizolont vagy dexametazont)

Ön rákos beteg

Kezelőorvosa arra kérheti Önt, hogy a Bonviva-kezelés elkezdése előtt essen át fogászati vizsgálaton.

Amíg Ön kezelés alatt áll, megfelelő szájápolásról kell gondoskodnia (beleértve a rendszeres

fogmosást is), és rutinszerű fogászati ellenőrzéseken kell résztvennie. Ha fogpótlást visel, annak

mindenképpen megfelelően kell illeszkednie. Ha Ön fogászati kezelés alatt áll, vagy szájsebészeti

beavatkozásra vár (például foghúzás), tájékoztassa kezelőorvosát a fogászati kezeléséről, és mondja el

fogorvosának, hogy Önt Bonviva-val kezelik.

Azonnal forduljon kezelőorvosához és fogorvosához, ha bármilyen problémát észlel a szájüregében

vagy a fogaival, mint például a laza fogak, fájdalom vagy duzzanat, nem gyógyuló fekélyek vagy

váladékozás, mivel ezek az állkapocs oszteonekrózis tünetei lehetnek.

Vannak, akiknek különös gondossággal kell eljárniuk a Bonviva szedése során. A Bonviva szedése

előtt beszéljen kezelőorvosával:

ha bármilyen ásványi-anyagcsere zavara van (pl. D-vitamin hiány).

ha veséje nem működik megfelelően.

bármilyen nyelési vagy emésztési problémája van.

A nyelőcső irritációja, gyulladása vagy kifekélyesedése előfordulhat, mely gyakran erős mellkasi

fájdalommal, az étel és/vagy ital lenyelése után jelentkező erős fájdalommal, erős hányingerrel vagy

hányással jár, különösen akkor, ha nem iszik meg egy egész pohár vizet és/vagy a Bonviva bevétele

után egy órán belül lefekszik. Ha ezek a tünetek kialakulnak Önnél, hagyja abba a Bonviva szedését,

és azonnal forduljon kezelőorvosához (lásd 3. pont).

Gyermekek és

serdülők

A Bonviva nem adható gyermekeknek és 18 év alatti serdülőknek.

Egyéb gyógyszerek és a Bonviva

Feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét a jelenleg vagy nemrégiben szedett,

valamint szedni tervezett egyéb gyógyszereiről. Különösen:

Táplálékkiegészítők,

melyek kálciumot, magnéziumot, vasat vagy alumíniumot

tartalmaznak, mivel ezek befolyásolhatják a Bonviva hatását.

Acetilszalicilsav és más nem-szteroid gyulladásgátlók (NSAID-ok) (ide tartoznak: ibuprofén,

diklofenák-nátrium és naproxén) izgathatják a gyomrot és a beleket. A Bonviva szintén

rendelkezhet ilyen hatással. Ezért különösen gondosan kell eljárni, ha fájdalomcsillapítókat vagy

gyulladásgátlókat vesz be a Bonviva szedése alatt.

Miután bevette a havonta esedékes Bonviva tablettáját, várjon 1 órát,

mielőtt

bármilyen más

gyógyszert bevesz, beleértve az emésztést elősegítő gyógyszereket, kálciumpótlókat, vagy

vitaminokat is.

A Bonviva

egyidejű

bevétele étellel és itallal

Ne vegye be a Bonviva-t étellel. A Bonviva hatása csökken, ha étellel veszik be.

Vizet ihat, de más italt nem.

Miután bevette a Bonviva-t , kérjük, várjon egy órát, mielőtt elfogyaszthatja első ételét és további

italait. (lásd 3. Hogyan kell szedni a Bonviva-t?).

Terhesség és szoptatás

A Bonviva-t csak a menopauza utáni nők alkalmazhatják és nem szabad olyan nőknek szedni, akik

még teherbe eshetnek.

Ne szedjen Bonviva-t, ha terhes vagy szoptat.

Mielőtt elkezdi szedni ezt a gyógyszert, beszélje meg kezelőorvosával vagy gyógyszerészével.

A készítmény hatásai a

gépjárművezetéshez

és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Vezethet gépjárművet és kezelhet gépeket, mivel a Bonviva várhatóan nem vagy csak elhanyagolható

mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

A Bonviva laktózt tartalmaz

Amennyiben kezelőorvosa korábban már figyelmeztette Önt, hogy bizonyos cukrokra érzékeny (pl.

Önnek galaktóz intoleranciája, Lapp laktáz hiánya vagy glükóz-galaktóz felszívódási zavara van),

keresse fel kezelőorvosát, mielőtt elkezdi szedni ezt a gyógyszert.

3.

Hogyan kell szedni a Bonviva-t?

A gyógyszert mindig a kezelőorvosa által elmondottaknak megfelelően szedje. Amennyiben nem

biztos az adagolást illetően, kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét.

A Bonviva szokásos adagja havonta egy tabletta.

A havi egy tabletta bevétele

Nagyon fontos, hogy pontosan kövesse ezeket az előírásokat. A bevétel módját úgy határozták meg,

hogy a Bonviva tabletta gyorsan lejusson a gyomorba, és így kevésbé károsítsa a nyelőcsövet.

Havonta egy 150 mg-os Bonviva tablettát vegyen be.

Válassza ki a hónap egy napját, melyet könnyen megjegyez. A Bonviva tabletta bevételére

választhatja ugyanazt a dátumot (pl. minden hónap elseje) vagy egy bizonyos napot (pl. minden

hónap első vasárnapja). Válassza azt a dátumot, mely az Ön életvitelének legjobban megfelel.

A Bonviva tablettát legalább 6 órával a legutóbbi étkezése vagy italfogyasztása után vegye be

(kivéve a vizet).

A Bonviva tablettát

felkelés után és

mindenfajta étkezés és italfogyasztás

előtt

(éhgyomorra) vegye be.

Nyelje le a tablettát egy egész pohár vízzel (legalább 180 ml).

Ne vegye be magas kálcium tartalmú vízzel, gyümölcslével vagy bármilyen más itallal. Amennyiben

felmerül, hogy a vízben nagy mennyiségű kálcium van (kemény víz), akkor javasolt alacsony

ásványianyag tartalmú palackozott vizet használni.

A tablettát egészben nyelje le, ne rágja vagy törje össze, és ne hagyja, hogy a szájában

feloldódjon.

A tabletta bevétele után

következő

egy órában (60 perc)

ne feküdjön le; ha nem tartja magát egyenesen (ülve vagy állva), a gyógyszer egy része

visszaszivároghat a nyelőcsövébe

ne egyen semmit

ne igyon semmit (kivéve vizet, ha szükséges)

ne vegyen be semmilyen más gyógyszert.

Egyórás várakozás után elfogyaszthatja aznapi első ételét vagy italát. Evés után akár le is

feküdhet, és bármilyen más, szükséges gyógyszert bevehet.

A Bonviva folyamatos szedése

Fontos, hogy a Bonviva tablettát minden hónapban bevegye, mindaddig, amíg a kezelőorvos ezt

szükségesnek tartja. 5 év Bonviva használat után beszéljen kezelőorvosával, hogy folytatnia kell-e a

Bonviva szedését.

Ha az

előírtnál

több Bonviva-t vett be

Ha véletlenül több tablettát vett be, igyon egy tele pohár tejet, és azonnal forduljon

kezelőorvosához

Ne hánytassa magát, és ne feküdjön le, mert a Bonviva károsíthatja a nyelőcsövét.

Ha elfelejtette bevenni a Bonviva-t

Ha a választott napon reggel elfelejtette bevenni a tablettát, ne vegye be

később,

a nap folyamán.

Ehelyett nézze meg naptárjában, hogy mikor esedékes a következő adag bevétele.

Ha elfelejtette bevenni a tablettát a választott napon és a

következő

adag bevétele már 1-7

napon belül esedékes…

Soha ne vegyen be két Bonviva tablettát egy héten belül. Várjon, amíg a következő tabletta

bevétele esedékes és a szokásos módon vegye be, majd a továbbiakban havonta egy tablettát

vegyen be a naptárjában megjelölt napokon.

Ha elfelejtette bevenni a tablettát a választott napon és a

következő

adagot több mint 7 nap

múlva kell bevennie…

Vegyen be egy tablettát a következő nap reggelén amint eszébe jutott, majd a továbbiakban

havonta egy tablettát vegyen be a naptárjában megjelölt napokon.

4.

Lehetséges mellékhatások

Mint minden gyógyszer, így ez a gyógyszer is okozhat mellékhatásokat, amelyek azonban nem

mindenkinél jelentkeznek.

Azonnal beszéljen a gondozását

végző

egészségügyi szakemberrel vagy egy orvossal, ha a

következő

súlyos mellékhatások bármelyikét észleli, mivel Önnek

sürgős

orvosi kezelésre lehet

szüksége:

Nem gyakori (100 beteg közül legfeljebb egyet érint)

erős mellkasi fájdalom, étel vagy ital lenyelése után jelentkező erős fájdalom, erős émelygés

vagy hányás, nyelési nehézség. Lehet, hogy Önnek súlyos nyelőcsőgyulladása van, amely a

nyelőcső kifekélyesedésével vagy szűkületével járhat.

Ritka (1000 beteg közül legfeljebb egyet érint)

az arc, az ajkak, a nyelv és a torok viszketése és duzzanata, amely nehézlégzéssel jár

elhúzódó szemfájdalom és szemgyulladás

újkeletű fájdalom, gyengeségérzet vagy kellemetlen érzés a combban, csípőben vagy a

lágyéknál. Ezek a combcsont esetleges, nem szokványos törésének korai jelei lehetnek.

Nagyon ritka (10 000 beteg közül legfeljebb egyet érint)

fájdalom vagy seb a szájban vagy az állkapocsban. Ezek súlyos állkapocsbetegség (elhalt

csontszövet) korai jelei lehetnek

Beszéljen kezelőorvosával, ha fáj a füle, váladékozik a füle és/vagy fülfertőzése van. Ezek a

fülben kialakuló csontkárosodás tünetei lehetnek.

súlyos, esetenként életetveszélyes allergiás reakció

súlyos, bőrt érintő mellékhatások

Egyéb lehetséges mellékhatások

Gyakori (10 beteg közül legfeljebb egyet érint)

fejfájás

gyomorégés, kellemetlen érzés nyelés közben, hasi vagy gyomorfájdalom (gyomorgyulladás

miatt), emésztési zavar, hányinger, hasmenés (laza széklet)

izomgörcsök, az ízületek és végtagok merevsége

influenzaszerű tünetek, pl. láz, reszketés és borzongás, rossz közérzet, csontfájdalom valamint

izom- és ízületi fájdalom. Beszéljen a gondozását végző egészségügyi szakemberrel vagy

kezelőorvosával, ha bármelyik mellékhatás zavaróvá válik vagy néhány napnál tovább tart

bőrkiütés

Nem gyakori (100 beteg közül legfeljebb egyet érint)

szédülés

fokozott bélgázképződés (szelek távozása, puffadás)

hátfájás

fáradtságérzet, kimerültség

asztmás rohamok

Ritka (1000 beteg közül legfeljebb egyet érint)

a patkóbél (a vékonybél első szakasza) gyulladása, amely gyomortáji fájdalmat okoz

csalánkiütés

Mellékhatások bejelentése

Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa kezelőorvosát, gyógyszerészét vagy a

gondozását végző egészségügyi szakembert. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen

lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. A mellékhatásokat közvetlenül a hatóság részére is

bejelentheti az V. függelékben található elérhetőségeken keresztül. A mellékhatások bejelentésével Ön

is hozzájárulhat ahhoz, hogy minél több információ álljon rendelkezésre a gyógyszer biztonságos

alkalmazásával kapcsolatban.

5.

Hogyan kell a Bonviva-t tárolni?

A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó!

Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.

A dobozon feltüntetett lejárati idő (Felhasználható:) után ne szedje ezt a gyógyszert. A lejárati idő az

adott hónap utolsó napjára vonatkozik.

Semmilyen gyógyszert ne dobjon a szennyvízbe vagy a háztartási hulladékba. Kérdezze meg

gyógyszerészét, hogy mit tegyen a már nem használt gyógyszereivel. Ezek az intézkedések elősegítik

a környezet védelmét.

6.

A csomagolás tartalma és egyéb információk

Mit tartalmaz a Bonviva

A készítmény hatóanyaga az ibandronsav. Egy filmtabletta 150 mg ibandronsavat tartalmaz

(nátrium-monohidrát formájában).

Egyéb összetevők:

tabletta mag: laktóz-monohidrát, povidon, mikrokristályos cellulóz, kroszpovidon, sztearinsav,

vízmentes, kolloid szilícium-dioxid

tabletta bevonat: hipromellóz, titán-dioxid (E 171), talkum, makrogol 6000

Milyen a Bonviva külleme és mit tartalmaz a csomagolás

A Bonviva tabletta fehér, vagy csaknem fehér színű, hosszúkás alakú, egyik oldalán ”BNVA”, a másik

oldalán „150” jelzéssel. A tabletták buborékcsomagolásban találhatók, egy csomagolásban 1, vagy

3 filmtabletta van.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

A forgalomba hozatali engedély jogosultja és a gyártó

A forgalomba hozatali engedély jogosultja

Atnahs Pharma Netherlands B.V.

Strawinskylaan 3127

1077 ZX Amsterdam

Hollandia

Gyártó

Waymade PLC

Sovereign House,

Miles Gray Road,

Basildon, Essex,

SS14 3FR

Nagy-Britannia

Waymade PLC

Josselin Road

Burnt Mills Industrial Estate

Basildon,

SS13 1QF

Nagy-Britannia

IL CSM Clinical Supplies Management GmbH

Marie-Curie-Strasse 8

Lörrach

Baden-Württemberg

79539, Németország

A betegtájékoztató legutóbbi felülvizsgálatának dátuma:

A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján

(http://www.ema.europa.eu/) található.

EMLÉKEZTETŐ

CÍMKE SZÖVEGE

A BONVIVA BEVÉTELÉNEK TERVEZÉSE

A Bonviva adagja havonta egy tabletta. Válassza ki a hónap egy napját, melyre könnyen emlékezni

fog:

vagy egy azonos dátumot (pl. minden hónap elseje),

vagy egy azonos napot (pl. minden hónap első vasárnapja).

Használja az alábbi lehúzható öntapadós címkét a dátum jelölésére naptárában.

Amint bevette a tablettát, ezt a címkén található négyzetben kipipálással jelölje.

ÖNTAPADÓ CÍMKÉK AZ ÖN SZEMÉLYES NAPTÁRÁHOZ

Havonta egyszeri tabletta

Havonta egyszeri tabletta

Havonta egyszeri tabletta

Bonviva

Bonviva

Bonviva

Fontos, hogy folyamatosan, minden hónapban bevegye a Bonviva-t.

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára

Bonviva 3 mg oldatos injekció

ibandronsav

Mielőtt

elkezdi alkalmazni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót,

mert az Ön számára fontos információkat tartalmaz.

Tartsa meg a betegtájékoztatót, mert a benne szereplő információkra a későbbiekben is szüksége

lehet.

További kérdéseivel forduljon kezelőorvosához, gyógyszerészéhez vagy a gondozását végző

egészségügyi szakemberhez.

Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa erről kezelőorvosát, gyógyszerészét

vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt

bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. Lásd 4. pont.

A betegtájékoztató tartalma:

Milyen típusú gyógyszer a Bonviva és milyen betegségek esetén alkalmazható?

Tudnivalók a Bonviva alkalmazása előtt

Hogyan fogja megkapni a Bonviva-t?

Lehetséges mellékhatások

Hogyan kell a Bonviva-t tárolni?

A csomagolás tartalma és egyéb információk

1.

Milyen típusú gyógyszer a Bonviva és milyen betegségek esetén alkalmazható?

A Bonviva a biszfoszfonátoknak nevezett gyógyszercsoportba tartozik. Hatóanyaga az ibandronsav.

A Bonviva visszafordíthatja a csontvesztés folyamatát azáltal, hogy megállítja a további csontvesztést

és növeli a csonttömeget a legtöbb nő esetében, aki a gyógyszert szedi, még akkor is, ha nem látnak,

vagy nem éreznek különbéget. A Bonviva csökkentheti a csonttörés valószínűségét. Ezt a csökkenést

azonban csak a csigolyatöréseknél mutatták ki, a csípőtöréseknél nem.

A Bonviva-t a menopauza utáni csontritkulás kezelésére írták fel, mert az Ön esetében a

csonttörések fokozott kockázata áll fenn. A csontritkulás (oszteoporózis) azt jelenti, hogy a csontok

elvékonyodnak és meggyengülnek, ami gyakran bekövetkezik nőknél a menopauza után. A

menopauza idején a nők petefészke beszünteti a női hormon, az ösztrogén termelését, melynek

segítségével a csontok egészségesek maradnak. Minél korábban következik be a menopauza, annál

nagyobb a csontritkulás miatti törés kialakulásának kockázata.

Egyéb tényezők, melyek fokozzák a törés kialakulásának veszélyét:

a táplálék elégtelen kálcium és D-vitamin tartalma,

dohányzás, vagy túlzott alkoholfogyasztás,

kevés gyaloglás vagy más súlyterheléses testedzés,

csontritkulás családi előfordulása.

Az egészséges életmód is hozzájárul a kezelés sikeréhez. Ez abból áll, hogy:

kiegyensúlyozott diétát tart, mely kálciumban és D-vitaminban gazdag,

sokat sétál, vagy más súlyterheléses gyakorlatot végez,

nem dohányzik és nem fogyaszt túl sok alkoholt.

2.

Tudnivalók a Bonviva alkalmazása

előtt

Nem kaphat Bonviva-t:

ha jelenleg alacsony, vagy a múltban bármikor alacsony volt a vérkálciumszintje. Ezt

beszélje meg kezelőorvosával.

ha allergiás az ibandronsavra vagy a gyógyszer (6. pontban felsorolt) egyéb összetevőjére.

Figyelmeztetések és óvintézkedések

A forgalomba hozatalt követően egy, az állkapocs oszteonekrózisának (az állkapocscsont

károsodásának) nevezett mellékhatásról számoltak be nagyon ritkán csontritkulás miatt Bonviva-t

kapó betegeknél. Az állkapocs oszteonekrózis a kezelés leállítása után is jelentkezhet.

Fontos megpróbálni megelőzni az állkapocs oszteonekrózis kialakulását, mivel ez egy fájdalmas

betegség, aminek nehéz lehet a kezelése. Az állkapocs oszteonekrózis kialakulás kockázatának

csökkentése érdekében Önnek meg kell tennie bizonyos óvintézkedéseket.

Mielőtt kezelést kapna, mondja el kezelőorvosának vagy a gondozását végző egészségügyi

szakembernek, ha:

bármilyen problémája van a szájüregében vagy a fogaival, például ha nem egészségesek a fogai,

ha ínybetegsége van, vagy ha foghúzást terveznek Önnél

nem részesül rendszeres fogászati gondozásban, vagy hosszú ideje nem volt fogászati

ellenőrzésen

Ön dohányzik (mivel ez növelheti a fogászati problémák kockázatát)

korábban biszfoszfonáttal kezelték Önt (amit csontbetegségek kezelésére vagy megelőzésére

alkalmaznak)

kortikoszteroidoknak nevezett gyógyszereket szed (például prednizolont vagy dexametazont)

Ön rákos beteg

Kezelőorvosa arra kérheti Önt, hogy a Bonviva-kezelés elkezdése előtt essen át fogászati vizsgálaton.

Amíg Ön kezelés alatt áll, megfelelő szájápolásról kell gondoskodnia (beleértve a rendszeres

fogmosást is), és rutinszerű fogászati ellenőrzéseken kell résztvennie. Ha fogpótlást visel, annak

mindenképpen megfelelően kell illeszkednie. Ha Ön fogászati kezelés alatt áll, vagy szájsebészeti

beavatkozásra vár (például foghúzás), tájékoztassa kezelőorvosát a fogászati kezeléséről, és mondja el

fogorvosának, hogy Önt Bonviva-val kezelik.

Azonnal forduljon kezelőorvosához és fogorvosához, ha bármilyen problémát észlel a szájüregében

vagy a fogaival, mint például a laza fogak, fájdalom vagy duzzanat, nem gyógyuló fekélyek vagy

váladékozás, mivel ezek az állkapocs oszteonekrózis tünetei lehetnek.

Vannak olyan betegek, akiknek különös gondossággal kell eljárniuk, ha Bonviva-t kapnak. A Bonviva

alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával:

ha jelenleg vagy valaha veseproblémái, veseelégtelensége volt, vagy dialízisre volt szüksége,

vagy bármilyen más olyan betegsége van, mely a veseműködést befolyásolhatja.

ha bármilyen ásványi-anyagcsere zavara van (pl. D-vitamin hiány).

A Bonviva kezelés alatt kálcium- és D-vitamin-pótló készítményeket kell szedjen. Ha ez nem

lehetséges, közölje kezelőorvosával.

Ha szívproblémái vannak és kezelőorvosa javasolta, hogy korlátozza a napi folyadékbevitelét.

Intravénás ibandronsav-kezelésben részesült betegeknél súlyos, esetenként végzetes kimenetelű

allergiás reakciót jelentettek. Ha Ön a következő tünetek közül bármelyiket tapasztalja, azonnal

tájékoztassa kezelőorvosát vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert: légszomj/nehézlégzés,

szorító érzés a torokban, nyelv duzzanata, szédülés, az öntudat elvesztésének érzése, az arc

kivörösödése vagy duzzanata, kiütések, hányinger vagy hányás (lásd 4. pont).

Gyermekek és

serdülők

A Bonviva nem adható gyermekeknek és 18 év alatti serdülőknek.

Egyéb gyógyszerek és a Bonviva

Feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát, a gondozását végző egészségügyi szakembert, vagy

gyógyszerészét a jelenleg vagy nemrégiben szedett, valamint szedni tervezett egyéb gyógyszereiről.

Terhesség és szoptatás

A Bonviva-t csak a menopauza utáni nők alkalmazhatják és nem szabad olyan nőknek szedni, akik

még teherbe eshetnek.

Ne alkalmazzon Bonviva-t, ha terhes vagy szoptat.

Mielőtt elkezdik Önnél alkalmazni ezt a gyógyszert, beszélje meg kezelőorvosával vagy

gyógyszerészével.

A készítmény hatásai a

gépjárművezetéshez

és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Vezethet gépjárművet és kezelhet gépeket, mivel a Bonviva várhatóan nem vagy csak elhanyagolható

mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

A Bonviva kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) per adag (3 ml) nátriumot tartalmaz, azaz

gyakorlatilag nátriummentes.

3.

Hogyan fogja megkapni a Bonviva-t?

A Bonviva intravénás injekció ajánlott adagja 3 mg (egy előretöltött fecskendő) 3 havonta egyszer.

Az injekciót orvosnak, vagy szakképzett/gyakorlott egészségügyi szakembernek kell vénába beadnia.

Az injekciót ne adja be saját magának.

Az oldatos injekció kizárólag vénába adható be.

A Bonviva folyamatos alkalmazása

Ahhoz hogy a kezelés minél hatásosabb legyen, fontos, hogy az injekciót minden harmadik hónapban

megkapja, mindaddig, amíg a kezelőorvos szükségesnek tartja. A Bonviva csak addig gyógyítja a

csontritkulást, amíg kapja a kezelést, habár lehetséges, hogy Ön nem fogja látni vagy érezni a

különbséget. 5 év Bonviva használat után beszéljen kezelőorvosával, hogy folytatnia kell-e a Bonviva

kezelést.

Kálciumot és D-vitamint is kell kiegészítésként szednie, a kezelőorvos javaslata szerint.

Ha az

előírtnál

több Bonviva-t kapott

Vérében csökkenhet a kálcium, a foszfor, vagy a magnézium szintje. Ahhoz, hogy a kezelőorvos

korrigálja ezeket a változásokat, lehet, hogy adni fog Önnek egy olyan injekciót, ami ezeket az ásványi

anyagokat tartalmazza.

Ha nem kap meg egy adag Bonviva-t

Amint lehet, keresse fel kezelőorvosát, hogy a kimaradt injekciót megkaphassa. Ezután térjen vissza a

3 havonta történő adagolásra úgy, hogy a három hónapot az utolsó beadott injekciótól számítsa.

4.

Lehetséges mellékhatások

Mint minden gyógyszer, így ez a gyógyszer is okozhat mellékhatásokat, amelyek azonban nem

mindenkinél jelentkeznek.

Azonnal beszéljen a gondozását

végző

egészségügyi szakemberrel vagy egy orvossal, ha a

következő

súlyos mellékhatások bármelyikét észleli, mivel Önnek

sürgős

orvosi kezelésre lehet

szüksége:

Ritka (1000 beteg közül legfeljebb egyet érint)

az arc, az ajkak, a nyelv és a torok viszketése és duzzanata, amely nehézlégzéssel jár.

tartós szemfájdalom és szemgyulladás (ha elhúzódik)

újkeletű fájdalom, gyengeségérzet vagy kellemetlen érzés a combban, csípőben vagy a

lágyéknál. Ezek a combcsont esetleges, nem szokványos törésének korai jelei lehetnek.

Nagyon ritka (10 000 beteg közül legfeljebb egyet érint)

fájdalom vagy seb a szájban vagy az állkapocsban. Ezek súlyos állkapocsbetegség (elhalt

csontszövet) korai jelei lehetnek

Beszéljen kezelőorvosával, ha fáj a füle, váladékozik a füle és/vagy fülfertőzése van. Ezek a

fülben kialakuló csontkárosodás tünetei lehetnek.

súlyos, esetenként életetveszélyes allergiás reakció (lásd 2. pont).

súlyos, bőrt érintő mellékhatások

Egyéb lehetséges mellékhatások

Gyakori (10 beteg közül legfeljebb egyet érint)

fejfájás

gyomorfájdalom (úgymint „gasztritisz”) vagy hasfájás, emésztési zavar, hányinger, hasmenés

(laza széklet) vagy székrekedés

izom-, izületi fájdalom, vagy hátfájás

fáradtságérzet, kimerültség

influenzaszerű tünetek, pl. láz, reszketés és borzongás, rossz közérzet, csontfájdalom valamint

izom- és ízületi fájdalom. Beszéljen a gondozását végző egészségügyi szakemberrel vagy

kezelőorvosával, ha bármelyik mellékhatás zavaróvá válik vagy néhány napnál tovább tart

bőrkiütés

Nem gyakori (100 beteg közül legfeljebb egyet érint)

vénák gyulladása

fájdalom, vagy sérülés az injekció beadásának helyén

csontfájdalom

gyengeség

asztmás rohamok

Ritka (1000 beteg közül legfeljebb egyet érint)

csalánkiütés

Mellékhatások bejelentése

Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa kezelőorvosát, gyógyszerészét vagy a

gondozását végző egészségügyi szakembert. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen

lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. A mellékhatásokat közvetlenül a hatóság részére is

bejelentheti az V. függelékben található elérhetőségeken keresztül. A mellékhatások bejelentésével Ön

is hozzájárulhat ahhoz, hogy minél több információ álljon rendelkezésre a gyógyszer biztonságos

alkalmazásával kapcsolatban.

5.

Hogyan kell a Bonviva-t tárolni?

A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó!

Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.

A dobozon és a fecskendőn feltüntetett lejárati idő (Felhasználható/EXP) után ne alkalmazza ezt a

gyógyszert. A lejárati idő az adott hónap utolsó napjára vonatkozik.

Az injekciót beadó személy öntse ki a fel nem használt injekciós oldatot, a használt fecskendőt és

injekciós tűt helyezze egy megfelelő hulladékgyűjtő tartályba.

6.

A csomagolás tartalma és egyéb információk

Mit tartalmaz a Bonviva

A készítmény hatóanyaga az ibandronsav. Egy előretöltött fecskendő 3 mg ibandronsavat

tartalmaz 3 ml oldatban (nátrium-monohidrát formájában).

Egyéb összetevők: nátrium-klorid, ecetsav, nátrium-acetát-trihidrát és injekcióhoz való víz.

Milyen a Bonviva külleme és mit tartalmaz a csomagolás

A Bonviva 3 mg oldatos injekció egy tiszta, színtelen oldat, előretöltött fecskendőben. Mindegyik

előretöltött fecskendő 3 ml oldatot tartalmaz. Egy csomagolásban 1 db előretöltött fecskendő és 1 db

injekciós tű vagy 4 db előretöltött fecskendő és 4 db injekciós tű található.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

A forgalomba hozatali engedély jogosultja és a gyártó

A forgalomba hozatali engedély jogosultja

Atnahs Pharma Netherlands B.V.

Strawinskylaan 3127

1077 ZX Amsterdam

Hollandia

Gyártó

Waymade PLC

Sovereign House,

Miles Gray Road,

Basildon, Essex,

SS14 3FR

Nagy-Britannia

Waymade PLC

Josselin Road

Burnt Mills Industrial Estate

Basildon,

SS13 1QF

Nagy-Britannia

A betegtájékoztató legutóbbi felülvizsgálatának dátuma:

A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján

(http://www.ema.europa.eu/) található.

Az alábbi információk kizárólag egészségügyi szakembereknek szólnak:

INFORMÁCIÓ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKEMBEREK SZÁMÁRA

Részletesebb információkért kérjük, olvassa el az alkalmazási

előírást

A Bonviva 3 mg oldatos injekció

előretöltött

fecskendő

alkalmazása:

A Bonviva 3 mg oldatos injekció előretöltött fecskendőben készítményt intravénásan kell beadni 15 -

30 másodperc időtartam alatt.

Az oldat irritációt okoz, ezért szigorúan ragaszkodni kell az intravénásan történő beadáshoz. Ha az

injekció véletlenül a véna körüli szövetekbe kerül, a betegeknél helyi irritáció, fájdalom és gyulladás

léphet fel az injekció helyén.

A Bonviva 3 mg oldatos injekció előretöltött fecskendőben készítményt nem szabad kálcium tartalmú

oldatokkal (pl. Ringer-laktát oldat, heparin-kálcium) vagy más, intravénásan alkalmazott gyógyszerrel

keverni. Ha a Bonviva-t egy már bekötött intravénás infúziós szereléken keresztül adják be, az

intravénás infúziós oldat csak izotóniás sóoldat vagy 50 mg/ml-es (5%-os) glükóz oldat lehet.

Kimaradt adag:

Ha egy adag kimaradt, az injekciót be kell adni, amint lehet. Ezután az injekciókat mindig az utolsó

injekciótól számított 3 hónap múlva kell beadni.

Túladagolás:

A Bonviva túladagolásának kezelésére vonatkozóan különösebb információ nem áll rendelkezésre.

A gyógyszercsoport tulajdonságainak ismeretében az intravénás túladagolás hypocalcaemiát,

hypophosphataemiát és hypomagnesaemiát okozhat, ami paraesthesiát válthat ki. Súlyos esetben

kálcium-glükonát, kálium-, vagy nátrium-foszfát és magnézium-szulfát megfelelő adagjainak

intravénás infúzióban történő alkalmazására lehet szükség.

Általános tanácsok:

A Bonviva 3 mg oldatos injekció előretöltött fecskendőben készítmény a többi intravénásan

alkalmazott biszfoszfonáthoz hasonlóan, átmenetileg csökkentheti a szérumkálcium-szintet.

A hypocalcaemiát, valamint a csont- és ásványianyagcsere egyéb zavarait értékelni és hatásosan

kezelni kell a Bonviva injekciós kezelés megkezdése előtt. Minden beteg számára fontos a megfelelő

mennyiségű kálcium és D-vitamin bevitel. Minden betegnek kálcium és D-vitamin pótlást kell kapnia.

Azokat a betegeket, akik más betegségben is szenvednek, vagy olyan gyógyszert szednek, melyek a

vesére káros hatást fejthetnek ki, a helyes orvosi gyakorlatnak megfelelően rendszeresen ellenőrizni

kell a kezelés folyamán.

A fel nem használt oldatos injekció, a fecskendő és az injekciós tű megsemmisítését a helyi előírások

szerint kell végrehajtani.

I. MELLÉKLET

ALKALMAZÁSI

ELŐÍRÁS

1.

A GYÓGYSZER NEVE

Bonviva 150 mg filmtabletta

2.

MINŐSÉGI

ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

150 mg ibandronsav filmtablettánként (nátrium-monohidrát formájában).

Ismert hatású segédanyagok:

154,6 mg vízmentes laktózt tartalmaz (amely 162,75 mg laktóz-monohidrátnak felel meg).

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3.

GYÓGYSZERFORMA

Filmtabletta

Fehér, vagy csaknem fehér színű filmtabletta, hosszúkás alakú, egyik oldalán”BNVA”, a másik

oldalán „150” jelzéssel.

4.

KLINIKAI

JELLEMZŐK

4.1

Terápiás javallatok

Postmenopausás nők fokozott törési kockázattal járó csontritkulásának kezelésére (lásd 5.1 pont).

A Bonviva igazoltan csökkenti a csigolyatörések kockázatát. A combnyaktörésre gyakorolt

hatékonyságát nem állapították meg.

4.2

Adagolás és alkalmazás

Adagolás

A javasolt adag egy 150 mg-os filmtabletta havonta egyszer. A tablettát célszerű mindig a hónap

ugyanazon napján bevenni.

A Bonviva tablettát egy éjszakán át történő éhezés (legalább 6 óra) után, és 1 órával a napi első

étkezés vagy folyadékfelvétel (kivéve a vizet) (lásd 4.5 pont) vagy bármely más gyógyszer, vagy

táplálékkiegészítő (a kalcium is) bevétele előtt kell bevenni.

Tájékoztatni kell a beteget arról, hogyha egy adag bevétele kimaradt, másnap reggel, miután a

mulasztást észrevette, vegyen be egy Bonviva 150 mg-os tablettát, kivéve, ha a következő tabletta

bevétele 7 napon belül esedékes.

A továbbiakban a tablettát a beteg által kiválasztott napon, havonta egyszer kell bevenni.

Ha a következő tabletta bevétele 7 napon belül esedékes, a betegnek várnia kell a tabletta bevételével

az esedékesség napjáig, majd a továbbiakban a tablettát havonta egyszer, az eredetileg tervezett napon

kell bevenni.

A beteg egy héten belül nem vehet be két tablettát.

A betegeknek kalcium és/vagy D-vitamin pótlást kell kapniuk, ha a táplálkozás ezen igényüket nem

biztosítja (lásd 4.4 pont és 4.5 pont).

A biszfoszfonát-kezelés optimális időtartamát osteoporosis esetén nem állapították meg. A folyamatos

kezelés szükségességét az egyes betegeknél a Bonviva előnyeinek és potenciális kockázatainak

alapján rendszeres időközönként újra kell értékelni, különösen 5 éve vagy hosszabb ideje tartó

alkalmazás után.

Különleges betegcsoportok

Vesekárosodásban

szenvedő

betegek

A Bonviva nem adható olyan betegeknek, akik creatinin clearance-e 30 ml/min alatt van, mert kevés a

klinikai tapasztalat (lásd 4.4 és 5.2 pont).

Nincs szükség a dózis módosítására enyhe vagy közepes vesekárosodás esetén, ha a kreatinin

clearance 30 ml/min vagy ennél magasabb.

Májkárosodásban

szenvedő

betegek

A dózis módosítása nem szükséges (lásd 5.2 pont).

Idősek

(65 év felett)

A dózis módosítása nem szükséges (lásd 5.2 pont).

Gyermekek

A Bonviva-nak 18 évesnél fiatalabb gyermekeknél nincs releváns alkalmazása, és a Bonviva-t ebben a

populációban nem vizsgálták (lásd 5.1 és 5.2 pont).

Az alkalmazás módja

Szájon át történő alkalmazásra.

A tablettákat egészben kell lenyelni egy pohár vízzel (180 – 240 ml), közben a betegnek

egyenesen kell állnia vagy ülnie. Nem szabad magas kalcium tartalmú vízzel bevenni.

Amennyiben felmerül, hogy a csapvízben nagy mennyiségű kalcium van (kemény víz), akkor

javasolt alacsony ásványianyag tartalmú palackozott vizet használni.

A beteg a Bonviva bevétele után 1 óra hosszat nem fekhet le.

A Bonviva tablettát kizárólag csak vízzel szabad bevenni.

A betegnek a tablettát nem szabad szétrágni vagy szopogatni, mert oropharyngealis

kifekélyesedést okozhat.

4.3

Ellenjavallatok

Az ibandronsavval vagy a készítmény 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni

túlérzékenység

Hypocalcaemia

Olyan oesophagus rendellenességek, amelyek késleltetik az oesophagus ürülését, például

szűkület vagy achalasia

A beteg nem képes legalább 60 percig egyenesen ülni vagy állni

4.4

Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Hypocalcaemia

Mielőtt elkezdik a Bonviva terápiát, a fennálló hypocalcaemiát meg kell szüntetni. Más csont- és

ásványianyagcsere-zavart is hatásosan kezelni kell. A megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitel

minden beteg számára fontos.

Emésztőrendszeri irritáció

Az orálisan adagolt biszfoszfonátok a tápcsatorna felső részén lévő nyálkahártya lokális irritációját

idézhetik elő. A lehetséges irritációs hatások és az alapbetegség esetleges súlyosbodásának veszélye

miatt óvatosan kell eljárni, ha a Bonviva-t olyan betegeknek adják, akik a tápcsatorna felső részének

aktív betegségében szenvednek (pl. ismert Barrett-oesophagus, dysphagia, egyéb nyelőcsőbetegségek,

gastritis, duodenitis vagy fekély).

Orális biszfoszfonát-kezelés alatt álló betegeknél jelentettek olyan mellékhatásokat, mint az

oesophagitis, nyelőcsőfekély vagy nyelőcső-erosio, melyek néhány esetben súlyosak voltak és

hospitalizációt tettek szükségessé, illetve ritkán vérzéssel jártak vagy azokat nyelőcsőszűkület, illetve

perforatio követte. A súlyos oesophagealis mellékhatások kockázata magasabbnak tűnik az olyan

betegeknél, akik nem az adagolási útmutatásoknak megfelelően járnak el, és/vagy akik az oesophagus

irritációra utaló tünetek kialakulása után is folytatják az orális biszfoszfonátok szedését. A betegeknek

különös figyelmet kell fordítaniuk, és képesnek kell lenniük az adagolási útmutatások betartására (lásd

4.2 pont).

Az orvosnak gondosan figyelnie kell az oesophagealis reakció okozta lehetséges panaszokat vagy

tüneteket, és a beteget figyelmeztetnie kell arra, hogy hagyja abba a Bonviva szedését és forduljon

orvoshoz, ha dysphagia, nyelési fájdalom, retrosternális fájdalom vagy újonnan jelentkező vagy

súlyosbodó gyomorégés jelentkezik nála.

Bár a kontrollos klinikai vizsgálatokban nem figyeltek meg magasabb kockázatot, post-marketing

jelentésekben beszámoltak az orális biszfoszfonátok alkalmazásakor jelentkező gyomor- és

nyombélfekélyekről, melyek néhány esetben súlyosak voltak és szövődményekkel jártak.

Minthogy a nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek és a biszfoszfonátok egyaránt

emésztőrendszeri irritációt okoznak, óvatosan kell eljárni együttadásuk során.

Állkapocs oszteonekrózis

Az osteoporosis miatt Bonviva-t kapó betegeknél a forgalomba hozatalt követően nagyon ritkán az

állkapocs oszteonekrózisát (ONJ) jelentették (lásd 4.8 pont).

Egy új kezelés vagy egy új kezelési ciklus elkezdését el kell halasztani azoknál a betegeknél, akiknek

nem begyógyult, nyílt lágyrészléziójuk van a szájüregükben.

Azoknál a betegeknél, akiknél kísérő kockázati tényezők állnak fenn, a Bonviva-kezelés előtt fogászati

vizsgálat és preventív fogászati beavatkozások elvégzése, valamint egyéni előny-kockázat értékelés

javasolt.

Egy betegnél az állkapocs oszteonekrózis kialakulás kockázatának mérlegelésekor az alábbi kockázati

tényezőket kell figyelembe venni:

A gyógyszer csontreszorpciót gátló potenciálját (magasabb a kockázat az igen potens

vegyületeknél), az alkalmazás módját (magasabb a kockázat a parenteralis alkalmazás esetén),

valamint a csontreszorpciót okozó kezelés kumulatív dózisát

Rák, kísérőbetegségek (pl. anaemia, coagulopathiák, fertőzés), dohányzás

Egyidejű kezelések: kortikoszteroidok, kemoterápia, angiogenesis-inhibitorok, a fej és a nyak

sugárkezelése

Rossz szájhigiénia, fogágybetegség, rosszul illeszkedő fogpótlások, az anamnaesisben szereplő

fogászati betegség, invazív fogászati beavatkozások, például foghúzások.

Minden beteget megfelelő szájápolásra, a rutinszerű fogászati ellenőrzések elvégeztetésére, valamint

arra kell ösztönözni, hogy azonnal jelezzenek minden, a Bonviva-kezelés alatt fellépő szájüregi

tünetet, mint például a mozgó fogat, fájdalmat vagy duzzanatot, nem gyógyuló fekélyeket vagy

váladékozást. A kezelés ideje alatt az invazív fogászati beavatkozásokat csak alapos megfontolás után

szabad elvégezni, és kerülni kell a Bonviva-kezeléshez egészen közeli időszakot.

Azoknak a betegeknek a kezelési tervét, akiknél az állkapocs oszteonekrózisa alakul ki, a

kezelőorvosnak és az állkapocs oszteonekrózis kezelésében jártas fogorvosnak vagy szájsebésznek

szorosan együttműködve kell felállítania. A Bonviva-kezelés átmeneti megszakítása mérlegelendő,

amíg az állapot rendeződik, és lehetőség szerint az együttjáró kockázati tényezők mérséklődnek.

Külső hallójárat oszteonekrózis

Biszfoszfonátok alkalmazásakor a külső hallójárat oszteonekrózisát jelentették, főként hosszan tartó

kezeléssel összefüggésben. A külső hallójárat oszteonekrózisának lehetséges kockázati tényezői közé

a szteroidhasználat és a kemoterápia és/vagy olyan helyi kockázati tényezők tartoznak, mint például a

fertőzés vagy a trauma. A külső hallójárat oszteonekrózisának lehetőségét figyelembe kell venni

azoknál a biszfoszfonátokat szedő betegeknél, akiknél fültünetek, például krónikus fülfertőzés

jelentkezik.

A femur atípusos törései

A femur atípusos subtrochanter és diaphysis töréseiről számoltak be, elsősorban az olyan betegeknél,

akik osteoporosis miatt hosszantartó biszfoszfonát-kezelést kaptak. Ezek a haránt vagy rövid ferde

törések bárhol előfordulhatnak a femuron, közvetlenül a kistrochantertől lefelé, egészen a

supracondylus kiöblösödés feletti részig. Ezek a törések minimális trauma után vagy anélkül

következnek be, és néhány beteg hetekkel vagy hónapokkal a bekövetkezett combcsonttörés

jelentkezése előtt comb- vagy lágyéktáji fájdalmat észlel, melyek gyakran párosulnak fáradásos törésre

utaló képalkotó jellemzőkkel. A törések gyakran bilaterálisak, ezért azoknál a biszfoszfonáttal kezelt

betegeknél, akiknek igazolt femur diaphysis-törésük van, az ellenoldali combcsontot is meg kell

vizsgálni. Ezeknél a töréseknél rossz gyógyulási hajlamról is beszámoltak. Azoknál a betegeknél,

akiknél felmerül az atípusos femur-törés gyanúja, az egyéni előny/kockázat arány értékelése alapján, a

beteg folyamatban lévő vizsgálatainak idejére mérlegelni kell a biszfoszfonát-kezelés felfüggesztését.

A betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy a biszfoszfonát-kezelés ideje alatt számoljanak be

bármilyen comb-, csípő- vagy lágyéktáji fájdalomról, és minden betegnél, aki ilyen tünetekkel

jelentkezik, meg kell vizsgálni, hogy részleges femur-törés fennáll-e.

Vesekárosodás

A kevés klinikai tapasztalat miatt a Bonviva nem javasolt olyan betegeknek, akik kreatinin clearance-e

30 ml/min alatt van (lásd 5.2 pont).

Galaktóz intolerancia

Ez a gyógyszer laktózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktóz intoleranciában, lapp laktáz-

hiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.

4.5

Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Gyógyszer-étel kölcsönhatás

Az ibandronsav orális biológiai hasznosíthatósága étel jelenlétében általában csökken. Elsősorban a

kalcium tartalmú készítmények, beleértve a tejet és más többértékű kationok (pl. alumínium,

magnézium, vas), befolyásolhatják a Bonviva felszívódását, ez összhangban van az állatkísérletekben

kapott eredményekkel. Ezért a betegeknek a Bonviva tablettát egy egész éjszakai éhezés után

(legalább 6 óra) kell bevenniük, és az éhezést még 1 órán keresztül kell folytatniuk a Bonviva bevétele

után (lásd 4.2 pont).

Kölcsönhatások egyéb gyógyszerekkel

Metabolikus kölcsönhatás fennállása nem valószínű, mert az ibandronsav nem gátolja a fő, humán

P450 izoenzimeket a májban, és nem indukálja a máj citokróm P450 rendszerét patkányban (lásd

5.2 pont). Az ibandronsav csak a vesén keresztül ürül, biotranszformáció nem történik.

Kalciumpótlók, antacidok és néhány, többértékű kationokat tartalmazó orális gyógyszerek

A kalciumpótlók, az antacidok és néhány orális gyógyszer, melyek többértékű kationokat (pl.

alumínium, magnézium, vas) tartalmaznak, valószínűleg befolyásolják a Bonviva felszívódását. Ezért

a betegek nem vehetnek be orálisan gyógyszereket legalább 6 óra hosszat a Bonviva bevétele előtt és

legalább 1 óra hosszat a Bonviva bevétele után.

Acetilszalicilsav és nem-szteroid gyulladáscsökkentők

Minthogy az acetilszalicilsav, a nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID-ok) és a

biszfoszfonátok emésztőrendszeri irritációt okoznak, óvatosan kell eljárni együttadásuk során (lásd

4.4 pont).

-blokkolók vagy protonpumpa-gátlók

A BM 16549 vizsgálatban résztvett több mint 1500 beteg közül, akiken a napi és a havi ibandronsav

adagolást hasonlították össze, 14% illetve 18% kapott hisztamin receptor (H

) gátló, vagy

protonpumpa-gátló kezelést is, egy, illetve két év után. A felső emésztőrendszeri események

incidenciája tekintetében nem volt különbség a 2,5 mg-os ibandronsavval illetve a 150 mg-os

Bonviva-val kezelt betegek között.

Egészséges férfi önkénteseknél és postmenopausában lévő nőknél a ranitidin intravénásan adva kb.

20%-kal növelte az ibandronsav biohasznosulását, valószínűleg a gyomor savasságának csökkentése

révén. Minthogy azonban ez az emelkedés az ibandronsav biohasznosulásának normál variabilitásán

belül marad, nem szükséges a dózis módosítása, ha a Bonviva tablettát H

–antagonistákkal, vagy más

olyan hatóanyagokkal adják együtt, melyek növelik a gyomor pH-ját.

4.6

Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A Bonviva csak postmenopausás nőknél alkalmazható és fogamzóképes nők nem szedhetik.

Terhes nőkön történő alkalmazásra nincs megfelelő adat az ibandronsav tekintetében. A patkányokon

végzett vizsgálatok reprodukciós toxicitást mutattak (lásd 5.3 pont). Emberben a potenciális veszély

nem ismert.

A Bonviva nem adható terhesség esetén.

Szoptatás

Nem ismert, hogy az ibandronsav kiválasztódik-e az anyatejbe. Laktáló patkányokon kis mennyiségű

ibandronsavat mutattak ki az anyatejben intravénás adagolás után.

A Bonviva nem adható szoptatás esetén.

Termékenység

Nincs az ibandronsav hatásaira vonatkozó humán adat. Patkányokon végzett reprodukciós

vizsgálatokban a szájon át alkalmazott ibandronsav csökkentette a fertilitást. Patkányokon végzett

vizsgálatokban az intravánásan alkalmazott ibandronsav nagy napi dózisoknál csökkentette a fertilitást

(lásd 5.3 pont).

4.7

A készítmény hatásai a

gépjárművezetéshez

és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A farmakodinámiás és farmakokinetikai tulajdonságok, valamint a jelentett mellékhatások alapján a

Bonviva várhatóan nem vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a

gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

4.8

Nemkívánatos hatások, mellékhatások

Biztonságossági profil összefoglalása

A legsúlyosabb jelentett mellékhatások a következők: anafilaxiás reakció/sokk, a femur atíposos

törései, állkapocs oszteonekrózis, emésztőrendszeri irritáció, szemgyulladás, (lásd „Kiemelt

mellékhatások leírása” részt és a 4.4 pontot).

Leggyakrabban jelentett mellékhatások az arthralgia és az influenzaszerű tünetek. Ezek a tünetek

általában az első adag bevételekor jelentkeznek, rövid ideig tartanak, enyhe vagy közepes fokúak és a

kezelés folytatásakor legtöbbször beavatkozás nélkül megszűnnek (lásd „Influenzaszerű betegség”

bekezdést).

Mellékhatások táblázatos felsorolása

Az ismert mellékhatások teljes listája az 1. táblázatban látható. A naponta szájon át adott 2,5 mg-os

ibandronsav-kezelés biztonságosságát 1251 betegen vizsgálták, 4 placebo-kontrollos klinikai

vizsgálatban. Az ebben résztvevő betegek nagy többsége a 3 éves csonttörési pivotális vizsgálatból

származott (MF4411).

Egy osteoporosisban szenvedő, postmenopausás nőkön végzett, kétéves vizsgálatban (BM 16549) az

összesített biztonságosság hasonlónak bizonyult a havi egyszeri Bonviva 150 mg-os adagot és a napi

2,5 mg-os ibandronsav adagot kapó betegek körében. Azon betegek összesített aránya, akik

mellékhatást észleltek, 22,7%, ill. 25,0% volt a havi egyszeri 150 mg Bonviva-t kapó csoportban egy,

ill. két év után. A legtöbb esetben nem volt szükség a kezelés abbahagyására.

A mellékhatások a MedDRA szervrendszer és gyakorisági kategóriák szerint kerültek feltüntetésre. A

gyakorisági kategóriák meghatározása a következő: nagyon gyakori (>1/10), gyakori (≥1/100 - <1/10),

nem gyakori (≥1/1000 - <1/100), ritka (≥1/10 000 - <1/1000), nagyon ritka (<1/10 000) és nem ismert

(a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a

mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.

1. táblázat: Postmenopausás, Bonviva 150 mg filmtablettával havonta egyszer vagy 2,5 mg

ibandronsavval naponta kezelt betegeknél előforduló gyógyszermellékhatások a BM16549 és MF

4411 III fázisú vizsgálatokban és a forgalomba hozatalt követően.

Szervrendszeri

kategória

Gyakori

Nem gyakori

Ritka

Nagyon ritka

Immunrendszeri

betegségek és tünetek

Asthma

súlyosbodása

Túlérzékenységi

reakciók

Anafilaxiás

reakció/sokk

*†

Idegrendszeri

betegségek és tünetek

Fejfájás

Szédülés

Szembetegségek és

szemészeti tünetek

Szemgyulladás*

Emésztőrendszeri

betegségek és tünetek

Oesophagitis,

Gastritis,

Gastro

oesophagealis

reflux

betegség,

Dyspepsia,

Hasmenés,

Hasi

fájdalom,

Hányinger

Oesophagitis,

beleértve a

nyelőcső

kifekélyesedést

vagy szűkületet

és dysphagiát

is, Hányás,

Flatulencia

Duodenitis

A bőr és a bőr alatti

szövet betegségei és

tünetei

Kiütés

Angiooedema,

Arc-oedema,

Urticaria

Stevens-Johnson

szindróma†,

Erythema

Multiforme†,

Dermatitis

bullosus†

A csont-és

izomrendszer,

valamint a kötőszövet

betegségei és tünetei

Arthralgia,

Myalgia,

Mozgásszervi

fájdalom,

Izomgörcs,

Mozgásszervi

merevség

Hátfájás

Atípusos

subtrochanter és

diaphysealis

femur-törések

Állkapocs

oszteonekrózis*

A külső

hallójárat

oszteonekrózisa

(biszfoszfonátok

csoportjára

jellemző

mellékhatás)

Általános tünetek, az

alkalmazás helyén

fellépő reakciók

Influenza-

szerű

tünetek*

Fáradtság

*További információt lásd alább

† A forgalomba hozatalt köveően azonosították

Kiemelt mellékhatások leírása

Gastrointestinalis mellékhatások

A havonta egyszeri kezelési csoportba olyan betegeket is bevontak, akiknek volt már emésztőrendszeri

betegségük, beleértve azokat is akiknek gyomorfekélyük volt, de a közelmúltban nem volt

gyomorvérzésük és nem voltak kórházban, valamint olyan betegeket, akiknek dyspepsiájuk, vagy

gyógyszerrel kezelt reflux betegségük volt. Ezen betegek esetében nem volt különbség a felső

emésztőrendszeri mellékhatások incidenciájában a havonta egyszer 150 mg ill. a naponta 2,5 mg

adaggal kezelt betegek között.

Influenzaszerű

betegség

Az influenza-szerű betegség olyan eseményeket foglal magába, melyeket akut reakcióként, vagy

tünetként jelentettek, így pl. myalgia, arthralgia, láz, borzongás, fáradtság, hányinger, étvágytalanság

vagy csontfájdalom.

Állkapocs oszteonekrózis

Főként az olyan daganatos betegeknél, akiket csontreszorpciót gátló gyógyszerekkel, köztük

ibandronsavval kezeltek, az állkapocs oszteonekrózisával járó esetekről számoltak be (lásd 4.4 pont).

Az ibandronsav forgalomba hozatalát követően állkapocs oszteonekrózis esetekről számoltak be.

Szemgyulladás

A szem gyulladásos megbetegedéseit, úgy mint uveitist, episcleritist és scleritist jelentettek az

ibandronsavval összefüggésben. Néhány esetben ezek az események nem múltak el addig, amíg a

biszfoszfonát-kezelést le nem állították.

Anafilaxiás reakció/sokk

Intravénás ibandronsav-kezelésben részesült betegeknél anafilaxiás reakciót/sokkot, köztük halálos

kimenetelű eseteket is jelentettek

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez

fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen

kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a

hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9

Túladagolás

A Bonviva túladagolásának kezelésére vonatkozóan különösebb információ nem áll rendelkezésre.

Azonban az e gyógyszercsoportról meglévő ismeretek szerint az orális túladagolás felső

emésztőrendszeri mellékhatásokat (mint gyomorpanaszok, dyspepsia, oesophagitis, gastritis, vagy

fekély) vagy hypocalcaemiát okozhat. Tejet vagy antacidokat kell adni a Bonviva megkötésére, és

tüneti kezelést kell alkalmazni. Az oesophagealis irritáció kockázata miatt hánytatni nem szabad, és a

betegnek teljesen kiegyenesedett testtartásban kell maradnia.

5.

FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1

Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Csontbetegségek kezelésének gyógyszerei, biszfoszfonátok, ATC kód:

M05BA06

Hatásmechanizmus

Az ibandronsav nagyon hatásos, a nitrogéntartalmú biszfoszfonátok közé tartozó biszfoszfonát,

szelektíven hat a csontszövetre és specifikusan gátolja az osteoclast aktivitást anélkül, hogy

közvetlenül befolyásolná a csontképződést. Nem befolyásolja az osteoclast felépülést. Az ibandronsav

progresszíven növeli a csonttömeget, és csökkenti a törések incidenciáját azáltal, hogy a menopausa

előtti szintre csökkenti a fokozott csontturnover-t postmenopausás nőkön.

Farmakodinámiás hatások

Az ibandronsav farmakodinamikai hatása abban áll, hogy csökkenti a csontreszorpciót. In vivo az

ibandronsav megelőzi a kísérletesen előidézett csontlebomlást, melyet a gonadális működés

megszűnése, a retinoidok, tumorok vagy tumor kivonatok okoznak. Fiatal (gyorsan növő)

patkányokon az endogén csontreszorpció szintén gátlódik, ami megnövekedett normális csonttömeget

eredményez a kezeletlen állatokhoz hasonlítva. Az állatkísérletek igazolják, hogy az ibandronsav

rendkívül hatásosan gátolja az osteoclast aktivitást. Növekedésben lévő patkányokon nem igazoltak

kóros mineralizációt még az osteoporosis kezeléséhez szükséges dózis 5000-szeresénél nagyobb

adagok alkalmazásával sem.

A tartós napi, vagy intermittáló (hosszú gyógyszermentes intervallumokkal) adagolás eredményeként

patkányokban, kutyákban és majmokban normális minőségű csontszövet képződött, és a csont

mechanikai ereje ugyanolyan, vagy fokozott volt még toxikus dózistartományban lévő adagokkal is.

Mind a naponta, mind az intermittálva, 9-10 hetes gyógyszerszünettel adagolt ibandronsav-kezelés

hatásosságát igazolták embereken, egy olyan klinikai vizsgálatban (MF 4411), melyben az

ibandronsav csonttörések megelőzésében kifejtett hatásosságát mutatták ki.

Állatkísérletekben az ibandronsav olyan biokémiai változásokat idézett elő, melyek a csontreszorpció

dózisfüggő gátlására utalnak, beleértve a csont-kollagén lebomlásának vizeletben megjelenő biokémiai

markereinek csökkenését is (pl. deoxipiridinolin és az I típusú kollagén keresztkötéses N telopeptidjei

(NTX)).

Egy fázis I. bioekvivalencia vizsgálatban 72 postmenopausás nő kapott összesen négy, 150 mg-os

adagot orálisan, 28 naponként. A szérum CTX gátlását az első adag beadása után 24 órával figyelték

meg (medián gátlás 28%), a medián maximális gátlás (69%) 6 nappal később jelentkezett. A harmadik

és a negyedik adag után a medián maximális gátlás 6 nappal az adag beadása után 74% volt, a medián

gátlás 56%-ra csökkent 28 nappal a negyedik adag után. Az adagolás megszakítása után, a

csontreszorpció biokémiai markereinek gátlása megszűnik.

Klinikai hatásosság

A csontritkulásos törések által fokozottan veszélyeztetett nők felismeréséhez figyelembe kell venni a

független kockázati tényezőket, mint pl. az alacsony BMD-érték, életkor, korábbi törések, a családi

anamnézisben előforduló törések, a magas csont-turnover, az alacsony testtömeg-index.

Bonviva 150 mg havonta egyszer

A csont ásványianyag-sűrűsége (Bone Mineral Density, BMD)

Postmenopausás osteoporosisban (a kezelés megkezdésekor a lumbális gerinc BMD T-pontszáma

< -2,5 SD) szenvedő nők körében végzett két éves, kettős-vak, multicentrikus vizsgálatban (BM

16549) a Bonviva 150 mg havonta egyszeri adagolással legalább olyan hatásos volt a BMD-növekedés

tekintetében, mint a naponta adagolt 2,5 mg-os ibandronsav. Ezt igazolta a primer analízis az egy éves

és a megerősítő analízis a két éves végpontban (2. táblázat).

2. táblázat: A lumbális gerinc, a teljes csípő, a combnyak és a trochanter BMD értékének átlagos

relatív változása a kiindulási értékekhez képest egy éves (primer analízis) és két éves kezelés után

(protokoll szerinti populáció) a BM 16549 vizsgálatban.

Egy éves adatok a BM 16549

vizsgálatból

Két éves adatok a BM 16549

vizsgálatból

Átlagos relatív

változás a kiindulási

értékekhez képest %

[95% CI]

Ibandronsav

2,5 mg

naponta

(N=318)

Bonviva 150 mg

havonta egyszer

(N=320)

Ibandronsav

2,5 mg

naponta

(N=294)

Bonviva 150 mg

havonta egyszer

(N=291)

Lumbális gerinc L2-

L4 BMD

3,9 [3,4, 4,3]

4,9 [4,4, 5,3]

5,0 [4,4, 5,5]

6,6 [6,0, 7,1]

Teljes csípő BMD

2,0 [1,7, 2,3]

3,1 [2,8, 3,4]

2,5 [2,1, 2,9]

4,2 [3,8, 4,5]

Combnyak BMD

1,7 [1,3, 2,1]

2,2 [1,9, 2,6]

1,9 [1,4, 2,4]

3,1 [2,7, 3,6]

Trochanter BMD

3,2 [2,8, 3,7]

4,6 [4,2, 5,1]

4,0 [3,5, 4,5]

6,2 [5,7, 6,7]

Ezen túlmenően, a lumbális gerinc BMD növekedés tekintetében a Bonviva 150 mg havonta egyszeri

adagolással hatékonyabbnak bizonyult, mint az ibandronsav 2,5 mg naponta történő adagolás mellett,

egy éves, p=0,002, illetve két éves kezelés után p<0,001 egy prospektív módon tervezett analízisben.

Egy év után (primer analízis), a havonta egyszer 150 mg Bonviva-t kapó csoportban a betegek 91,3%-

ánál (p=0,005) a lumbális gerinc BMD értéke a kiindulási értékhez képest nem változott, vagy

növekedett (a BMD tekintetében pozitív választ adó betegek) míg a naponta 2,5 mg ibandronsavat

kapó csoportban ez az érték 84,0% volt. Két év után a havonta egyszer 150 mg Bonviva-t kapó

csoportban a betegek 93,5%-a (p=0,004), míg a naponta 2,5 mg ibandronsavat kapó csoport 86,4%-a

reagált a kezelésre.

A teljes csípő BMD-t illetően, a havonta egyszer 150 mg Bonviva-val kezelt csoportban a betegek

90,0%-a (p<0,001), és a naponta 2,5 mg ibandronsavval kezelt csoport 76,7%-a mutatott a kiindulási

értékkel megegyező, vagy annál nagyobb BMD növekedést egy év után. Két éves kezelés után a

havonta 150 mg Bonviva-val kezelt csoportban a betegek 93,4%-a (p<0,001), míg a naponta 2,5 mg

ibandronsav-kezelésben részesülő csoportban a betegek 78,4%-a mutatott a kiindulási értékekkel

megegyező, vagy annál nagyobb növekedést a teljes csípő BMD tekintetében.

Ha szigorúbb kritériumot alkalmazunk, vagyis kombináljuk a lumbális gerincre és a teljes csípő BMD-

re vonatkozó adatokat, a havonta egyszer 150 mg Bonviva-val kezelt csoportban a betegek 83,9%-a

(p<0,001), míg a naponta 2,5 mg ibandronsavval kezelt csoportban a betegek 65,7%-a reagált az egy

éves kezelésre. Két éves kezelés után a betegek 87,1%-a (p<0,001) illetve 70,5%-a felelt meg ennek a

kritériumnak a havonta 150 mg-mal, illetve a naponta 2,5 mg-mal kezelt csoportban.

A csontturnover biokémiai markerei

A szérum CTX szintek klinikailag jelentős csökkenését figyelték meg minden mérési időpontban,

vagyis 3, 6, 12, és 24 hónap elteltével. Egy év után (primer analízis), a medián relatív változás a

kiindulási értékhez képest -76% volt a havonta egyszer 150 mg Bonviva-val kezelt csoportban és

-67% a naponta 2,5 mg ibandronsavval kezelt csoportban. Két év elteltével, a medián relatív változás -

68% volt a havonta egyszer 150 mg-ot kapó, illetve -62% a naponta 2,5 mg-ot kapó csoportban.

Egy év kezelés után a havonta egyszer 150 mg Bonviva-t kapó csoportban a betegek 83,5%-a

(p=0,006), míg a naponta 2,5 mg ibandronsavat kapó csoportban a betegek 73,9%-a reagált a kezelésre

(a kiindulási értékhez képest ≥50%-os csökkenést mutató betegek). Két év után a havonta 150 mg-mal

kezelt csoportban a betegek 78,7%-a (p=0,002), míg a naponta 2,5 mg-mal kezelt csoportban a

betegek 65,6%-a reagált a kezelésre.

A BM 16549-es vizsgálat alapján a 150 mg Bonviva havonta egyszeri adagolással, legalább olyan

hatásosan előzi meg a csonttöréseket, mint a naponta adagolt 2,5 mg ibandronsav.

Ibandronsav 2,5 mg naponta

Az első három éves randomizált, kettős-vak, placebo-kontrollos törésvizsgálatban (MF 4411),

statisztikailag szignifikáns és orvosi szempontból jelentős csökkenést figyeltek meg az új, röntgen-

morfometriával kimutatott és klinikailag nyilvánvaló csigolyatörések incidenciájában (3. táblázat).

Ebben a vizsgálatban naponta egyszer adtak orálisan 2,5 mg-ot és kísérleti céllal intermittálva 20 mg-

ot. Az ibandronsav tablettát 60 perccel a napi első étkezés vagy italfogyasztás előtt (adagolás utáni

éhezési periódus) kellett bevenni. A vizsgálatba olyan 55 - 80 éves nőket vontak be, akik már legalább

5 éve postmenopausában voltak, és akiknek a lumbális gerincre vonatkozó BMD-je legalább egy

csigolya esetében [L1-L4] -2 SD - -5SD-vel a menopausa előtti átlag alatt volt (T-pontszám) és

akiknek már korábban egy-négy csigolyatörése volt. Minden beteg 500 mg kalciumot és 400 NE D-

vitamint kapott naponta.

A hatásosságot 2928 betegen értékelték. A naponta adott 2,5 mg ibandronsav statisztikailag

szignifikánsan, és orvosi szempontból jelentősen csökkentette az új csigolyatörések incidenciáját. Ez a

kezelési séma 62%-kal (p = 0,0001) csökkentette az új, röntgenvizsgálattal kimutatott csigolyatörések

előfordulását a vizsgálat három éve alatt. A relatív kockázat 61%-kal csökkent 2 év után (p = 0,0006).

Nem értek el statisztikailag szignifikáns különbséget 1 éves kezelés után (p = 0,056). A törésmegelőző

hatás a vizsgálat egész időtartama alatt fennállt. Az idő előrehaladtával a hatás erőssége nem csökkent.

A klinikailag nyilvánvaló csigolyatörések incidenciája is szignifikánsan, 49%-kal (p = 0,011)

csökkent. A csigolyatörésekre kifejtett erőteljes hatást igazolta továbbá az is, hogy statisztikailag

szignifikánsan kisebb volt a testmagasság csökkenés a placebóhoz hasonlítva (p<0,0001).

3. táblázat: A 3 éves MF 4411 csonttörésvizsgálat eredményei (%, 95%CI)

Placebo

(N=974)

Ibandronsav 2,5 mg naponta

(N=977)

Relatív kockázatcsökkenés

Új, morfometriával mért

csigolyatörések

62% (40,9; 75,1)

Új, morfometriával mért

csigolyatörések incidenciája

9,56% (7,5; 11,7)

4,68% (3,2; 6,2)

A klinikailag nyilvánvaló

csigolyatörések relatív

kockázatcsökkenése

(14,03; 69,49)

A klinikailag nyilvánvaló

csigolyatörések incidenciája

5,33%

(3,73; 6,92)

2,75%

(1,61; 3,89)

Lumbális gerinc BMD - átlagos

változása a kiindulási értékhez

viszonyítva a 3. évben

1,26% (0,8; 1,7)

6,54%(6,1; 7,0)

Teljes csípő BMD - átlagos

változása a kiindulási értékhez

viszonyítva a 3. évben

-0,69%

(-1,0; -0,4)

3,36%

(3,0; 3,7)

Az ibandronsav-kezelés hatását a továbbiakban olyan betegek alcsoportján értékelték, akiknél a

lumbális gerinc BMD T-pontszáma -2,5 alatt volt a kiinduláskor. A csigolyatörés kockázatának

csökkenése az össz populáción észleltekhez nagyon hasonló volt.

4. táblázat: A 3 éves törésvizsgálat MF 4411 eredményei (%, 95% CI), melyet olyan betegeken

végeztek, akiknek a kiindulási lumbális gerinc BMD T-pontszáma -2,5 alatt volt

Placebo

(N=587)

Ibandronsav 2,5 mg naponta

(N=575)

Relatív kockázatcsökkenés

Új, morfometriával mért

csigolyatörések

59% (34,5; 74,3)

Új, morfometriával mért

csigolyatörések incidenciája

12,54% (9,53; 15,55)

5,36% (3,31; 7,41)

A klinikailag nyilvánvaló

csigolyatörések relatív

kockázatcsökkenése

50% (9,49; 71,91)

A klinikailag nyilvánvaló

csigolyatörések incidenciája

6,97% (4,67; 9,27)

3,57% (1,89; 5,24)

Lumbális gerinc BMD - átlagos

változása a kiindulási értékhez

viszonyítva a 3. évben

1,13% (0,6; 1,7)

7,01% (6,5; 7,6)

Teljes csípő BMD - átlagos

változása a kiindulási értékhez

viszonyítva a 3. évben

-0,70% (-1,1; -0,2)

3,59% (3,1; 4,1)

Az MF 4411 vizsgálat teljes betegpopulációjában a csigolyákon kívüli egyéb törésekre vonatkozóan

csökkenés nem volt megfigyelhető, azonban az ibandronsav naponta történő adagolás mellett

hatékonynak bizonyult azoknál a betegeknél, akiknél a törések kockázata magas volt (combnyak BMD

T-pontszám < -3,0), mivel ebben az alcsoportban a csigolyákon kívüli egyéb törések kockázatát

69%-kal csökkentette.

A napi 2,5 mg-mal történő kezelés fokozatosan növelte a BMD-t a csigolyákban és a csontváz egyéb,

gerincen kívüli részeiben.

A három éves lumbális gerinc BMD növekedés a placebóhoz hasonlítva 5,3% volt, míg a kiindulási

értékhez hasonlítva 6,5% volt. A csípő esetében a növekedés a kiindulási értékhez képest 2,8% volt a

combnyak, 3,4% a teljes csípő és 5,5% a trochanter tekintetében.

A csontturnover biokémiai markerei (pl. a vizelet CTX és szérum osteokalcin) a menopausa előtti

szintre jellemző gátlás várt sémáját mutatták, 3-6 hónap alatt maximális gátlást értek el.

A csontreszorpció biokémiai markereinek klinikailag jelentős, 50%-os csökkenését figyelték meg már

egy hónappal az ibandronsav 2,5 mg kezelés megkezdése után.

A kezelés abbahagyása után a kóros, postmenopausás osteoporosisra jellemző fokozott csont-

reszorpció visszaáll a kezelés előtti szintre.

A csont biopszia szövettani analízise postmenopausás nők két és három éves kezelése után normális

minőségű csontot mutatott, nem észlelték a csont mineralizáció zavarának jelét.

Gyermekek (lásd 4.2 és 5.2 pont)

A Bonviva-t gyermekeknél nem vizsgálták, ezért hatásossági vagy biztonságossági adatok erre a

betegcsoportra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre.

5.2

Farmakokinetikai tulajdonságok

Az ibandronsav csontra kifejtett primer farmakológiai hatásai nincsenek közvetlen kapcsolatban az

aktuális plazmakoncentrációval, amint ezt különböző állatkísérletekben és emberen is igazolták.

Felszívódás

Az ibandronsav felszívódása a felső gastrointestinalis traktusból orális adás után gyors, a

plazmakoncentráció 50 mg-ig dózisarányosan, e dózis felett a dózisarányosnál nagyobb mértékben nő

orális bevétel esetén. Maximális plazmakoncentráció 0,5 – 2 óra alatt (medián 1 óra) alakult ki éhezés

állapotában, az abszolút biológiai hasznosíthatóság kb. 0,6% volt. A felszívódás romlik, ha étellel

vagy itallal (kivéve víz) veszik be. Az ibandronsav biológiai hasznosíthatósága kb. 90%-kal csökken,

ha standard reggelivel veszik be, az éhező egyéneken észlelt biológiai hasznosíthatósághoz

viszonyítva. A biológiai hasznosíthatóság nem csökken jelentősen, ha az ibandronsavat 60 perccel a

napi első étkezés előtt veszik be. Mind a biológiai hasznosíthatóság, mind a BMD növekedés csökken,

ha étel vagy ital fogyasztása történik kevesebb, mint 60 perccel, az ibandronsav bevétele után.

Eloszlás

A keringésbe kerülés után az ibandronsav gyorsan kötődik a csonthoz, vagy kiválasztódik a vizeletbe.

Emberen a látszólagos végső megoszlási térfogat legalább 90 l, és a csontot elérő mennyiség a keringő

adag kb. 40 - 50%-a. A humán plazmában a fehérjekötődés kb. 85 - 87% (in vitro meghatározva

terápiás ibandronsav koncentrációknál), így kicsi a lehetősége a más gyógyszerrel történő kiszorításos

kölcsönhatásnak.

Biotranszformáció

Sem állaton, sem emberen nem bizonyított, hogy az ibandronsav metabolizálódik.

Elimináció

Az ibandronsav felszívódott része a keringésből a csontokba szívódik fel (a becslések szerint 40 - 50%

postmenopausás nők esetében), a maradék változatlan formában a vesén keresztül ürül. Az

ibandronsav fel nem szívódott része változatlan formában ürül a széklettel.

A megfigyelt látszólagos felezési idő tartománya széles, a látszólagos terminális felezési idő általában

10 - 72 óra közé esik. Minthogy a számított értékek nagymértékben függnek a vizsgálat időtartamától,

az alkalmazott adagtól és az elemzőmódszer érzékenységétől, a valódi terminális felezési idő

valószínűleg jóval hosszabb a többi biszfoszfonáthoz hasonlóan. A korai plazmaszintek gyorsan

csökkennek, és 3 illetve 8 órán belül elérik a csúcsérték 10%-át, intravénás illetve orális adás után.

Az ibandronsav össz-clearance-e alacsony, az átlagos értékek 84 – 160 ml/min közé esnek. A vese

clearance (kb. 60 ml/min egészséges postmenopausás nőkön), az össz-clearance kb. 50 - 60%-áért

felelős, és kapcsolatban van a kreatinin clearance-szel. A különbség a látszólagos össz-, és a vese

clearance között, a csontok által történt felvételt tükrözi.

Úgy látszik, hogy a szekretoros út nem tartalmaz olyan ismert savas vagy bázikus

transzportrendszereket, amelyek más hatóanyagok kiürülésében vesznek részt. Továbbá, az

ibandronsav nem gátolja a fő, humán P450 izoenzimeket a májban, és nem indukálja a máj citokróm

P450 rendszerét patkányban.

Farmakokinetika különleges klinikai esetekben

Nem

Az ibandronsav biológiai hasznosíthatósága és farmakokinetikája hasonló nőkőn és férfiakon.

Rassz

Semmiféle klinikailag fontos, etnikumok közötti különbséget nem figyeltek meg ázsiaiak és

kaukázusiak között az ibandronsav jellemzőiben. Nagyon kevés adat áll rendelkezésre afrikai

származású betegeken.

Vesekárosodásban

szenvedő

betegek

Az ibandronsav vese clearance-e különböző fokozatú vesekárosodásban szenvedő betegeken lineáris

összefüggésben van a kreatinin clearance-szel.

Nincs szükség dózismódosításra enyhe, vagy közepes vesekárosodás esetén (CLcr egyenlő vagy

nagyobb, mint 30 ml/min) a BM16549 vizsgálat szerint, ahol a betegek többségének enyhe, vagy

közepes vesekárosodása volt.

Súlyos veseelégtelenségben szenvedő betegeken (CLcr kisebb mint 30 ml/min), akik naponta kaptak

orálisan 10 mg ibandronsavat 21 napig, 2 – 3-szor magasabb volt a plazmakoncentráció, mint a

normális vesefunkciójú betegeken, és az ibandronsav összclearance-e 44 ml/min volt. 0,5 mg

intravénás adása után az össz, a vese és nem vese clearance 67%-kal, 77%-kal és 50%-kal csökkent

súlyos vesekárosodott betegeken, de a vérszint növekedésével nem csökkent a tolerabilitás. Az

elégtelen klinikai tapasztalat miatt a Bonviva adása nem javasolt súlyos vesekárosodásban szenvedő

betegeknek (lásd 4.2 és 4.4 pont). Az ibandronsav farmakokinetikáját nem értékelték olyan

végstádiumban lévő vesebetegeken, akiket nem hemodialízissel, hanem más módon kezeltek. Az

ibandronsav farmakokinetikája ezeken a betegeken nem ismert, ezért ilyen körülmények között az

ibandronsav nem alkalmazható.

Májkárosodásban

szenvedő

betegek (lásd 4.2 pont)

Májkárosodásban szenvedő betegeken nyert farmakokinetikai adatok nem állnak rendelkezésre. A máj

nem játszik fontos szerepet az ibandronsav kiválasztásában, ugyanis a vérben lévő mennyiség nem

metabolizálódik, hanem kiválasztódik a vesén keresztül és felszívódik a csontokba. A májkárosodott

betegeken ezért nincs szükség dózismódosításra.

Idősek

(lásd 4.2 pont)

Egy multivariációs analízisben a kor nem bizonyult független tényezőnek egyik vizsgált

farmakokinetikai paraméter szempontjából sem. Minthogy a kor előrehaladtával a vese működése

csökken, ez az egyetlen tényező, melyet figyelembe kell venni (lásd a vesekárosodás pontot).

Gyermekek (lásd 4.2 és 5.1 pont)

Nincsenek adatok a Bonviva alkalmazásával kapcsolatosan, erre a korcsoportra vonatkozóan.

5.3

A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Toxikus hatásokat, pl. vesekárosodás jeleit figyelték meg kutyákon, de csak a maximális humán dózist

meghaladó mértékben adva, ezért ennek csekély a jelentősége az ibandronsav klinikai alkalmazását

tekintve.

Mutagenitás/Karcinogenitás:

Karcinogén hatást nem figyeltek meg. A genotoxicitást vizsgáló tesztek nem igazoltak genotoxikus

hatást az ibandronsavval kapcsolatban.

Reproduktív toxicitás:

Nem figyeltek meg közvetlen magzatkárosító toxikus, vagy teratogén hatást orálisan kezelt patkányon

és nyúlon, és nem jelentkezett káros hatás az F1 utódok fejlődésében patkányon, a humán dózis

legalább 35-szörös extrapolált dózisát adva. Patkányokon végzett reprodukciós vizsgálatokban a

szájon át történő alkalmazás fertilitásra gyakorolt hatásai közé tartozott a preimplantációs vetélés

gyakoriságának növekedése 1 mg/kg/nap vagy annál magasabb adagoknál. Patkányokon végzett

reprodukciós vizsgálatokban az intravénásan alkalmazott ibandronsav 0,3 és 1 mg/kg/nap adagnál

csökkentette a spermium számot és 1 mg/kg/nap adagnál a hímeknél, 1,2 mg/kg/nap adagnál a

nőstényeknél csökkentette a fertilitást. Az ibandronsav mellékhatásai a reproduktív toxicitási

vizsgálatokban patkányon ugyanazok voltak, melyeket a biszfoszfonátokkal, mint gyógyszercsoporttal

figyeltek meg. Ezek a következők: beágyazódási helyek csökkent száma, a természetes szülési

folyamat zavara (dystocia), a viscerális elváltozások gyakoriságának növekedése (vesemedence-

ureter-szindróma).

6.

GYÓGYSZERÉSZETI

JELLEMZŐK

6.1

Segédanyagok felsorolása

Tabletta mag

Laktóz-monohidrát

Povidon

Mikrokristályos cellulóz

Kroszpovidon

Sztearinsav

Vízmentes, kolloid szilícium-dioxid

Tabletta bevonat

Hipromellóz

Titán-dioxid (E171)

Talkum

Makrogol 6000

6.2

Inkompatibilitások

Nem ismertek.

6.3

Felhasználhatósági

időtartam

5 év.

6.4

Különleges tárolási

előírások

Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.

6.5

Csomagolás típusa és kiszerelés

A Bonviva 150 mg filmtabletta buborékcsomagolásban (PVC/PVDC, alumíniumfóliával lezárva), 1

vagy 3 tablettát tartalmazó csomagolási egységekben kerül forgalomba.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6

A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre

vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. A gyógyszerek környezetbe történő kibocsátását

minimalizálni kell.

7.

A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Atnahs Pharma Netherlands B.V.

Strawinskylaan 3127

1077 ZX Amsterdam

Hollandia

8.

A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

EU/1/03/265/003

EU/1/03/265/004

9.

A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY

ELSŐ

KIADÁSÁNAK/

MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2004. február 23.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2013. december 18.

10.

A SZÖVEG

ELLENŐRZÉSÉNEK

DÁTUMA

A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján

(http://www.ema.europa.eu) található.

1.

A GYÓGYSZER NEVE

Bonviva 3 mg oldatos injekció

2.

MINŐSÉGI

ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

3 mg ibandronsav (nátrium-monohidrát formájában) 3 ml oldatban előretöltött fecskendőnként.

Az ibandronsav koncentrációja az oldatos injekcióban 1 mg/ml.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3.

GYÓGYSZERFORMA

Oldatos injekció.

Tiszta, színtelen oldat.

4.

KLINIKAI

JELLEMZŐK

4.1

Terápiás javallatok

Postmenopausás nők fokozott törési kockázattal járó csontritkulásának kezelésére (lásd 5.1 pont).

A Bonviva igazoltan csökkenti a csigolyatörések kockázatát. A combnyaktörésre gyakorolt

hatékonyságát nem állapították meg.

4.2

Adagolás és alkalmazás

A Bonviva-val kezelt betegeknek a betegtájékoztatót és a betegfigyelmeztető kártyát át kell adni.

Adagolás

Az ibandronsav javasolt adagja három havonta 3 mg intravénás injekcióban, 15 - 30 másodperc alatt

beadva.

A betegeknek kalcium és D-vitamin pótlást kell kapniuk (lásd 4.4 és 4.5 pont).

Ha egy adag kimaradt, az injekciót be kell adni amint lehetséges. Ezután a következő injekciós

kezelést az utolsó beadott injekciótól számított 3 hónap múlva kell alkalmazni.

A biszfoszfonát-kezelés optimális időtartamát osteoporosis esetén nem állapították meg. A folyamatos

kezelés szükségességét az egyes betegeknél a Bonviva előnyeinek és potenciális kockázatainak

alapján rendszeres időközönként újra kell értékelni, különösen 5 éve vagy hosszabb ideje tartó

alkalmazás után.

Különleges betegcsoportok

Vesekárosodásban

szenvedő

betegek

A Bonviva injekció alkalmazása nem javasolt olyan betegeknél, akiknél a szérumkreatinin-szint

200 µmol/l (2,3 mg/dl) fölött van, vagy akiknél a kreatinin clearance értéke (mért vagy becsült)

30 ml/min alatt van, mivel ilyen betegek esetében kevés klinikai vizsgálati adat áll rendelkezésre (lásd

4.4 és 5.2 pont).

Nincs szükség a dózis módosítására enyhe vagy közepes vesekárosodás esetén, ha a szérumkreatinin-

szint 200 µmol/l (2,3 mg/dl) vagy alacsonyabb, vagy ha a kreatinin clearance értéke (mért vagy

becsült) 30 ml/min vagy ennél magasabb.

Májkárosodásban

szenvedő

betegek

Az adagolás módosítása nem szükséges (lásd 5.2 pont).

Idősek

(65 év felett)

Az adagolás módosítása nem szükséges (lásd 5.2 pont).

Gyermekek

A Bonviva-nak 18 évesnél fiatalabb gyermekeknél nincs releváns alkalmazása, és a Bonviva-t ebben a

populációban nem vizsgálták (lásd 5.1 és 5.2 pont).

Az alkalmazás módja

Intravénás alkalmazásra 15-30 másodperc alatt beadva, minden harmadik hónapban.

Kizárólag intravénásan alkalmazható (lásd 4.4 pont).

4.3

Ellenjavallatok

Az ibandronsavval vagy a készítmény 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni

túlérzékenység.

Hypocalcaemia

4.4

Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Alkalmazási hibák

Vigyázni kell, hogy az injekció beadása ne intraarteriálisan, vagy paravénásan történjen, mert ez

szövetkárosodást okozhat.

Hypocalcaemia

A többi intravénás biszfoszfonáthoz hasonlóan a Bonviva is átmenetileg csökkentheti a

szérumkalcium értékeket.

Mielőtt elkezdik a Bonviva injekciós terápiát, a fennálló hypocalcaemiát meg kell szüntetni. Az egyéb

csont- és ásványianyagcsere-zavart is hatásosan kezelni kell a Bonviva injekciós kezelés megkezdése

előtt.

Minden betegnek megfelelő kalcium-és D-vitamin pótlásban kell részesülnie.

Anafilaxiás reakció/sokk

Intravénás ibandronsav-kezelésben részesült betegeknél anafilaxiás reakciót/sokkot, köztük halálos

kimenetelű eseteket is jelentettek.

A Bonviva intravénás injekció beadásakor a megfelelő orvosi és technikai feltételeknek rendelkezésre

kell állniuk. Ha anafilaxiás vagy más súlyos túlérzékenységi/allergiás reakció jelentkezik, azonnal

abba kell hagyni az injekció beadását, és megfelelő kezelést kell kezdeni.

Vesekárosodás

Azokat a betegeket, akik más betegségben is szenvednek vagy olyan gyógyszert szednek, melyek a

vesére káros hatást fejthetnek ki, a helyes orvosi gyakorlatnak megfelelően rendszeresen ellenőrizni

kell a kezelés folyamán.

A kevés klinikai tapasztalat miatt a Bonviva injekció alkalmazása nem javasolt olyan betegeknél,

akiknek szérumkreatinin-szintje 200 µmol/l (2,3 mg/dl) fölött, vagy kreatinin clearance-e 30 ml/min

alatt van (lásd 4.2 és 5.2 pont).

Szívelégtelenségben szenvedő betegek

Szívelégtelenség veszélye esetén a túlzott hidrálást kerülni kell.

Állkapocs oszteonekrózis

Az osteoporosis miatt Bonviva-t kapó betegeknél a forgalomba hozatalt követően nagyon ritkán az

állkapocs oszteonekrózisát (ONJ) jelentették (lásd 4.8 pont).

Egy új kezelés vagy egy új kezelési ciklus elkezdését el kell halasztani azoknál a betegeknél, akiknek

nem begyógyult, nyílt lágyrészléziójuk van a szájüregükben.

Azoknál a betegeknél, akiknél kísérő kockázati tényezők állnak fenn, a Bonviva-kezelés előtt

fogászati vizsgálat és preventív fogászati beavatkozások elvégzése, valamint egyéni előny-kockázat

értékelés javasolt.

Egy betegnél az állkapocs oszteonekrózis kialakulás kockázatának mérlegelésekor az alábbi kockázati

tényezőket kell figyelembe venni:

A gyógyszer csontreszorpciót gátló potenciálját (magasabb a kockázat az igen potens

vegyületeknél), az alkalmazás módját (magasabb a kockázat a parenteralis alkalmazás esetén),

valamint a csontreszorpciót okozó kezelés kumulatív dózisát

Rák, kísérőbetegségek (pl. anaemia, coagulopathiák, fertőzés), dohányzás

Egyidejű kezelések: kortikoszteroidok, kemoterápia, angiogenesis-inhibitorok, a fej és a nyak

sugárkezelése

Rossz szájhigiénia, fogágybetegség, rosszul illeszkedő fogpótlások, az anamnaesisben szereplő

fogászati betegség, invazív fogászati beavatkozások, például foghúzások.

Minden beteget megfelelő szájápolásra, a rutinszerű fogászati ellenőrzések elvégeztetésére, valamint

arra kell ösztönözni, hogy azonnal jelezzenek minden, a Bonviva-kezelés alatt fellépő szájüregi

tünetet, mint például a mozgó fogat, fájdalmat vagy duzzanatot, nem gyógyuló fekélyeket vagy

váladékozást. A kezelés ideje alatt az invazív fogászati beavatkozásokat csak alapos megfontolás után

szabad elvégezni, és kerülni kell a Bonviva-kezeléshez egészen közeli időszakot.

Azoknak a betegeknek a kezelési tervét, akiknél az állkapocs oszteonekrózisa alakul ki, a

kezelőorvosnak és az állkapocs oszteonekrózis kezelésében jártas fogorvosnak vagy szájsebésznek

szorosan együttműködve kell felállítania. A Bonviva-kezelés átmeneti megszakítása mérlegelendő,

amíg az állapot rendeződik, és lehetőség szerint az együttjáró kockázati tényezők mérséklődnek.

Külső hallójárat oszteonekrózis

Biszfoszfonátok alkalmazásakor a külső hallójárat oszteonekrózisát jelentették, főként hosszan tartó

kezeléssel összefüggésben. A külső hallójárat oszteonekrózisának lehetséges kockázati tényezői közé

a szteroidhasználat és a kemoterápia és/vagy olyan helyi kockázati tényezők tartoznak, mint például a

fertőzés vagy a trauma. A külső hallójárat oszteonekrózisának lehetőségét figyelembe kell venni

azoknál a biszfoszfonátokat szedő betegeknél, akiknél fültünetek, például krónikus fülfertőzés

jelentkezik.

A femur atípusos törései

A femur atípusos subtrochanter és diaphysis töréseiről számoltak be, elsősorban az olyan betegeknél,

akik osteoporosis miatt hosszantartó biszfoszfonát-kezelést kaptak. Ezek a haránt vagy rövid ferde

törések bárhol előfordulhatnak a femuron, közvetlenül a kistrochantertől lefelé, egészen a

supracondylus kiöblösödés feletti részig. Ezek a törések minimális trauma után vagy anélkül

következnek be, és néhány beteg hetekkel vagy hónapokkal a bekövetkezett combcsonttörés

jelentkezése előtt comb- vagy lágyéktáji fájdalmat észlel, melyek gyakran párosulnak fáradásos törésre

utaló képalkotó jellemzőkkel. A törések gyakran bilaterálisak, ezért azoknál a biszfoszfonáttal kezelt

betegeknél, akiknek igazolt femur diaphysis-törésük van, az ellenoldali combcsontot is meg kell

vizsgálni. Ezeknél a töréseknél rossz gyógyulási hajlamról is beszámoltak. Azoknál a betegeknél,

akiknél felmerül az atípusos femur-törés gyanúja, az egyéni előny/kockázat arány értékelése alapján, a

beteg folyamatban lévő vizsgálatainak idejére mérlegelni kell a biszfoszfonát-kezelés felfüggesztését.

A betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy a biszfoszfonát-kezelés ideje alatt számoljanak be

bármilyen comb-, csípő- vagy lágyéktáji fájdalomról, és minden betegnél, aki ilyen tünetekkel

jelentkezik, meg kell vizsgálni, hogy részleges femur-törés fennáll-e.

A Bonviva lényegében nátriummentes.

4.5

Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Metabolikus kölcsönhatás fennállása nem valószínű, mert az ibandronsav nem gátolja a fő, humán

P450 izoenzimeket a májban, és nem indukálja a máj citokróm P450 rendszerét patkányban (lásd

5.2 pont). Az ibandronsav csak a vesén keresztül ürül, biotranszformáció nem történik.

4.6

Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A Bonviva csak postmenopausás nőknél alkalmazható és fogamzóképes nők nem szedhetik.

Terhes nőkön történő alkalmazásra nincs megfelelő adat az ibandronsav tekintetében. A patkányokon

végzett vizsgálatok reprodukciós toxicitást mutattak (lásd 5.3 pont). Emberben a potenciális veszély

nem ismert.

A Bonviva nem adható terhesség esetén.

Szoptatás

Nem ismert, hogy az ibandronsav kiválasztódik-e az anyatejbe. Laktáló patkányokon kis mennyiségű

ibandronsavat mutattak ki az anyatejben intravénás adagolás után. A Bonviva nem adható szoptatás

esetén.

Termékenység

Nincs az ibandronsav hatásaira vonatkozó humán adat. Patkányokon végzett reprodukciós

vizsgálatokban a szájon át alkalmazott ibandronsav csökkentette a fertilitást. Patkányokon végzett

vizsgálatokban az intravánásan alkalmazott ibandronsav nagy napi dózisoknál csökkentette a fertilitást

(lásd 5.3 pont).

4.7

A készítmény hatásai a

gépjárművezetéshez

és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A farmakodinámiás és farmakokinetikai tulajdonságok, valamint a jelentett mellékhatások alapján a

Bonviva várhatóan nem vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és

gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

4.8

Nemkívánatos hatások, mellékhatások

Biztonságossági profil összefoglalása

A legsúlyosebb jelentett mellékhatások a következők: anafilaxiás reakció/sokk, a femur atíposos

törései, állkapocs oszteonekrózis, emésztőrendszeri irritáció, szemgyulladás, (lásd „Kiemelt

mellékhatások leírása” részt és a 4.4 pontot).

Leggyakrabban jelentett mellékhatások az arthralgia és az influenzaszerű tünetek voltak. Ezek a

tünetek általában az első adag bevételekor jelentkeznek, rövid ideig tartanak, enyhe vagy közepes

fokúak és a kezelés folytatásakor legtöbbször beavatkozás nélkül megszűnnek (lásd „Influenzaszerű

betegség” bekezdést).

Mellékhatások táblázatos felsorolása

Az ismert mellékhatások teljes listája az 1. táblázatban látható. A naponta szájon át adott 2,5 mg-os

ibandronsav-kezelés biztonságosságát 1251 betegen vizsgálták, 4 placebo-kontrollos klinikai

vizsgálatban. Az ebben résztvevő betegek nagy többsége a 3 éves csonttörési pivotális vizsgálatból

származott (MF4411).

Az osteoporosisban szenvedő, postmenopausás nőkön végzett kétéves pivotál vizsgálatban

(BM 16550) a három havonta intravénásan alkalmazott Bonviva 3 mg injekció, és a naponta orálisan

adagolt ibandronsav 2,5 mg tabletta összesített biztonságossága hasonlónak bizonyult. A mellékhatást

észlelő betegek összesített aránya 26,0% illetve 28,6% volt a Bonviva 3 mg injekcióval 3 havonta

kezelt csoportban egy éves illetve két éves kezelés után. A legtöbb esetben mellékhatás miatt nem volt

szükség a kezelés abbahagyására.

A mellékhatások a MedDRA szervrendszer és gyakorisági kategóriák szerint kerültek feltüntetésre. A

gyakorisági kategóriák meghatározása a következő: nagyon gyakori (>1/10), gyakori (≥1/100 - <1/10),

nem gyakori (≥1/1000 - <1/100), ritka (≥1/10 000 - <1/1000), nagyon ritka (<1/10 000) és nem ismert

(a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a

mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.

1. táblázat: Postmenopausás, Bonviva 3 mg injekcióval 3 havonta vagy ibandronsav 2,5 mg tablettával

naponta kezelt betegeknél előforduló gyógyszermellékhatások a BM16550 és MF 4411 III fázisú

vizsgálatokban és a forgalomba hozatalt követően

Szervrendszeri

kategória

Gyakori

Nem gyakori

Ritka

Nagyon ritka

Immunrendszeri

betegségek és

tünetek

Asthma

súlyosbodása

Túlérzékenységi

reakciók

Anafilaxiás

reakció/sokk

*†

Idegrendszeri

betegségek és

tünetek

Fejfájás

Szembetegségek

és szemészeti

tünetek

Szemgyulladás

*†

Érbetegségek és

tünetek

Phlebitis /

thrombophlebitis

Emésztőrendsze

ri betegségek és

tünetek

Gastritis,

Dyspepsia,

Hasmenés, Hasi

fájdalom,

Hányinger,

Székrekedés

A bőr és a bőr

alatti szövet

betegségei és

tünetei

Kiütés

Angiooedema,

Arcduzzadás/oedem

a, Urticaria

Stevens-Johnson

szindróma†,

Erythema

Multiforme†,

Dermatitis

bullosus†

A csont-és

izomrendszer,

valamint a

kötőszövet

betegségei és

tünetei

Arthralgia,

Myalgia,

Mozgásszervi

fájdalom,

Hátfájás

Csontfájdalom

Atípusos

subtrochanter és

diaphysealis

femur-törések

Állkapocs

oszteonekrózis

A külső

hallójárat

oszteonekrózisa

(biszfoszfonátok

csoportjára

jellemző

mellékhatás)

Általános

tünetek, az

alkalmazás

helyén fellépő

reakciók

Influenza-szerű

tünetek*,

Fáradtság

Beadást követő

helyi reakciók,

Asthenia

*További információt lásd alább

† A forgalomba hozatalt köveően azonosították

Kiemelt mellékhatások leírása

Influenzaszerű

betegség

Az influenzaszerű betegség olyan eseményeket foglal magába, melyeket akut fázisú reakcióként, vagy

tünetként jelentettek, így pl. myalgia, arthralgia, láz, borzongás, fáradtság, hányinger, étvágytalanság,

és csontfájdalom

Állkapocs oszteonekrózis

Főként az olyan daganatos betegeknél, akiket csontreszorpciót gátló gyógyszerekkel, köztük

ibandronsavval kezeltek, az állkapocs oszteonekrózisával járó esetekről számoltak be (lásd 4.4 pont).

Az ibandronsav forgalomba hozatalát követően állkapocs oszteonekrózis esetekről számoltak be.

Szemgyulladás

A szem gyulladásos megbetegedéseit, úgy mint uveitist, episcleritist és scleritist jelentettek az

ibandronsavval összefüggésben. Néhány esetben ezek az események nem múltak el addig, amíg a

biszfoszfonát-kezelést le nem állították.

Anafilaxiás reakció/sokk

Intravénás ibandronsav-kezelésben részesült betegeknél anafilaxiás reakciót/sokkot, köztük halálos

kimenetelű eseteket is jelentettek.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez

fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen

kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a

hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9

Túladagolás

A Bonviva túladagolásának kezelésére vonatkozóan különösebb információ nem áll rendelkezésre.

A gyógyszercsoport tulajdonságainak ismeretében az intravénás túladagolás hypocalcaemiát,

hypophosphataemiát és hypomagnesaemiát okozhat. A klinikailag jelentős kalcium-, foszfát- és

magnéziumszint csökkenést korrigálni kell intravénásan adott kalcium-glükonáttal, kálium- vagy

nátrium-foszfáttal és magnézium-szulfáttal.

5.

FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1

Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Csontbetegségek kezelésének gyógyszerei, biszfoszfonátok, ATC kód:

M05BA06

Hatásmechanizmus

Az ibandronsav nagyon hatásos, a nitrogéntartalmú biszfoszfonátok közé tartozó biszfoszfonát,

szelektíven hat a csontszövetre és specifikusan gátolja az osteoclast aktivitást anélkül, hogy

közvetlenül befolyásolná a csontképződést. Nem befolyásolja az osteoclast felépülést. Az ibandronsav

progresszíven növeli a csonttömeget, és csökkenti a törések incidenciáját azáltal, hogy a menopausa

előtti szintre csökkenti a fokozott csontturnover-t postmenopausás nőkön.

Farmakodinámiás hatások

Az ibandronsav farmakodinamikai hatása abban áll, hogy csökkenti a csontreszorpciót. In vivo az

ibandronsav megelőzi a kísérletesen előidézett csontlebomlást, melyet a gonadális működés

megszűnése, a retinoidok, tumorok vagy tumor kivonatok okoznak. Fiatal (gyorsan növő)

patkányokon az endogén csontreszorpció szintén gátlódik, ami megnövekedett normális csonttömeget

eredményez a kezeletlen állatokhoz hasonlítva.

Állatkísérletek igazolják, hogy az ibandronsav rendkívül hatásosan gátolja az osteoclast aktivitást.

Növekedésben lévő patkányokon nem igazoltak kóros mineralizációt még az osteoporosis kezeléséhez

szükséges dózis 5000-szeresénél nagyobb adagok alkalmazásával sem.

A tartós napi vagy intermittáló (hosszú, gyógyszermentes intervallumokkal) adagolás eredményeként

végzett tartós kezelés hatására patkányokban, kutyákban és majmokban normális minőségű

csontszövet képződött, és a csont mechanikai ereje ugyanolyan, vagy fokozott volt még toxikus

dózistartományban lévő adagokkal is. Mind a naponta, mind az intermittálva, 9-10 hetes

gyógyszerszünettel adagolt ibandronsav-kezelés hatásosságát igazolták embereken, egy olyan klinikai

vizsgálatban (MF 4411), melyben az ibandronsav csonttörések megelőzésében kifejtett hatásosságát

mutatták ki.

Állatkísérletekben az ibandronsav olyan biokémiai változásokat idézett elő, melyek a csontreszorpció

dózisfüggő gátlására utalnak, beleértve a csont-kollagén lebomlásának vizeletben megjelenő biokémiai

markereinek csökkenését is (pl. deoxipiridinolin és az I típusú kollagén keresztkötéses N-telopeptidjei

(NTX)).

Postmenopausás nők esetében mind a naponta, mind az intermittálva (negyedévente 9 - 10 hetes

gyógyszerszünettel), orálisan, illetve intavénásan adott ibandronsav adagok olyan biokémiai

változásokat okoztak, melyek a csontreszorpció dózisfüggő gátlására utaltak.

A Bonviva intravénás injekció a kezelés megkezdése után 3 - 7 napon belül csökkentette az I-es típusú

kollagén alfa lánc C-telopeptidjének (CTX) szérumszintjét és 3 hónapon belül csökkentette az

oszteokalcinszintet is.

A kezelés megszakítása után a csontreszorpció a terápia előtti fokozott, a postmenopausás

osteoporosisra jellemző kóros szintre tér vissza.

Postmenopausás nőket két és három évig kezeltek naponta 2,5 mg orális ibandronsavval vagy

3 havonta intermittálva 1 mg intravénás Bonviva-val. A kezelés után végzett csont biopsziák

szövettani analízise azt mutatta, hogy a csont minősége normális volt és nem mutatott a mineralizáció

elégtelenségére utaló jeleket. A Bonviva 3 mg injekcióval történt két éves kezelés után is a vártnak

megfelelően csökkent a csontturnover mértéke, a csontok minősége is normális volt és mineralizációs

zavar sem volt tapasztalható.

Klinikai hatásosság

A csontritkulásos törések által fokozottan veszélyeztetett nők felismeréséhez figyelembe kell venni a

független kockázati tényezőket, mint pl. az alacsony BMD-érték, életkor, korábbi törések, a családi

anamnézisben előforduló törések, a magas csont-turnover, az alacsony testtömeg-index.

3 havonta adott Bonviva 3 mg injekció

A csont

ásványianyag-sűrűsége

(Bone mineral density, BMD)

A Bonviva 3 mg intravénás injekció 3 havonta alkalmazva legalább olyan hatásosnak bizonyult, mint

a naponta adagolt ibandronsav 2,5 mg tabletta, egy kétéves időtartamú, randomizált, kettős-vak,

multicentrikus, ”nem rosszabb, mint” típusú vizsgálatban (non-inferiority study) (BM 16550), melyet

osteoporosisban szenvedő (lumbális gerinc BMD T-pontszám kiindulási érték -2,5 SD alatt)

postmenopausás nőkön (1386, 55 – 80 éves nő) végeztek. Ezt igazolta mind az egy éves kezelés után

végzett első, mind a második év végén elvégzett megerősítő analízis (2. táblázat).

A BM 16550-es számú vizsgálat egy éves adatainak elsődleges értékelése és a második év végén

végzett megerősítő értékelése azt igazolta, hogy 3 mg ibandronsav 3 havonta, injekció formájában

történő beadása nem kevésbé hatásos, mint 2,5 mg orálisan adagolva, a lumbális gerinc, a teljes csípő,

a combnyak és a trochanter BMD átlagos növekedésének vonatkozásában (2. táblázat).

2. táblázat: A BMD-érték átlagos relatív változása a kiindulási értékhez képest a lumbális gerinc, a

teljes csípő, a combnyak és a trochanter vonatkozásában egy éves kezelés (elsődleges analízis) és két

éves kezelés után (protokoll szerinti populáció) a BM 16550-es vizsgálatban.

A BM 16550-es vizsgálatból

származó egy éves adatok

A BM 16550-es vizsgálatból

származó két éves adatok

Átlagos relatív változások

a kiindulási értékhez

képest% [95% CI]

Ibandronsav

2,5 mg naponta

(N=377)

Bonviva 3 mg

injekció

3 havonta

(N=365)

Ibandronsav

2,5 mg

naponta

(N=334)

Bonviva 3 mg

injekció

3 havonta

(N=334)

Lumbális

gerinc

L2-L4

3,8 [3,4; 4,2]

4,8 [4,5; 5,2]

4,8 [4,3; 5,4]

6,3 [5,7; 6,8]

Teljes csípő BMD

1,8 [1,5; 2,1]

2,4 [2,0; 2,7]

2,2 [1,8; 2,6]

3,1 [2,6; 3,6]

Combnyak BMD

1,6 [1,2; 2,0]

2,3 [1,9; 2,7]

2,2 [1,8; 2,7]

2,8 [2,3; 3,3]

Trochanter BMD

3,0 [2,6; 3,4]

3,8 [3,2; 4,4]

3,5 [3,0; 4,0]

4,9 [4,1; 5,7]

Továbbá, a 3 havonta adott Bonviva 3 mg injekció, jobbnak bizonyult a naponta adagolt ibandronsav

2,5 mg tablettánál a lumbális gerinc BMD növekedésének tekintetében egy prospektíven tervezett

analízisben, az egy éves (p<0,001) és két éves adatok alapján (p<0,001).

A 3 havonta 3 mg injekcióval kezelt betegek 92,1%-ánál a lumbális gerinc BMD növekedett, vagy

nem változott 1 éves kezelés után, vagyis reagáltak a kezelésre, míg a 2,5 mg-os tablettával kezelt

betegek esetében ez az arány 84,9% volt (p=0,002). Két éves kezelés után a 3 mg-os injekcióval kezelt

betegek 92,8%-a, míg a 2,5 mg-os tablettával kezelt betegek 84,7%-a esetében növekedett vagy

maradt változatlan a lumbális gerinc BMD (p=0,001).

A teljes csípő BMD-t illetően a 3 havonta 3 mg-os injekcióval kezelt betegek 82,3%-a, míg a naponta

2,5 mg-os tablettával kezelt betegek 75,1%-a reagált a kezelésre egy év után (p=0,02). Két éves

kezelés után a 3 mg-ot injekcióban kapó betegek 85,6%-a és a 2,5 mg-os tablettával kezelt betegek

77,0%-a esetében növekedett, vagy maradt változatlan a teljes csípő BMD (p=0,004).

Azon betegek aránya, akik esetében egy éves kezelés után a lumbális gerinc és a teljes csípő BMD

egyaránt növekedett, vagy változatlan maradt, 76,2% volt a 3 havonta 3 mg-os injekcióval kezelt

csoportban, míg 67,2% volt a naponta 2,5 mg-os tablettával kezelt csoportban (p=0,007). Két éves

kezelés után a betegek 80,1%-a, illetve 68,8%-a felelt meg ennek a kritériumnak a 3 havonta 3 mg-os

injekcióval, illetve a naponta 2,5 mg-os tablettával kezelt csoportban (p=0,001).

A csontturnover biokémiai markerei

A szérum CTX-szint klinikailag jelentős csökkenését figyelték meg minden mérési időpontban. A 12.

hónapban a medián relatív változás a kiindulási értékhez képest –58,6% volt a 3 havonta alkalmazott

3 mg-os intravénás injekció, és –62,6% volt a naponta 2,5 mg-os orális adagolás esetén. Továbbá, a

kezelésre reagáló betegek (a kiindulási értékhez képest ≥50%-os csökkenést elérők) aránya a

3 havonta 3 mg-os injekcióval kezelt betegek esetében 64,8%, míg a 2,5 mg-os tablettával naponta

kezelt betegek esetében 64,9% volt. A szérum CTX csökkenés fennmaradt a 2 év folyamán és a

betegek több mint fele reagált a kezelésre mindkét kezelési csoportban.

A BM 16550-es vizsgálat alapján a 3 havonta alkalmazott Bonviva 3 mg intravénás injekció várhatóan

legalább olyan hatásos a törések megelőzésében, mint a naponta adott ibandronsav 2,5 mg tabletta.

Ibandronsav 2,5 mg tabletta naponta

Az első 3 éves randomizált, kettős-vak placebo-kontrollos törésvizsgálatban (MF 4411) statisztikailag

szignifikáns és orvosi szempontból jelentős csökkenést figyeltek meg az új, röntgen-morfometriával

kimutatott és klinikailag nyilvánvaló csigolyatörések incidenciájában (3. táblázat). Ebben a

vizsgálatban naponta egyszer adtak orálisan 2,5 mg-ot, és kísérleti céllal intermittálva 20 mg-ot. Az

ibandronsav tablettát 60 perccel a napi első étkezés vagy italfogyasztás előtt (adagolás utáni éhezési

periódus) kellett bevenni. A vizsgálatba olyan 55 - 80 éves nőket vontak be, akik már legalább 5 éve

postmenopausában voltak, és akiknek a lumbális gerincre vonatkozó BMD-je legalább egy csigolya

esetében [L1-L4] -2 SD - -5SD-vel a menopausa előtti átlag alatt volt (T-pontszám), és akiknek már

korábban egy-négy csigolyatörése volt. Minden beteg 500 mg kalciumot és 400 NE D-vitamint kapott

naponta. A hatásosságot 2928 betegen értékelték. A naponta adott 2,5 mg ibandronsav statisztikailag

szignifikánsan és orvosi szempontból jelentősen csökkentette az új csigolyatörések incidenciáját. Ez a

kezelési séma 62%-kal csökkentette (p=0,0001) az új, röntgenvizsgálattal kimutatott csigolyatörések

előfordulását a vizsgálat három éve alatt. A relatív kockázat 61%-kal csökkent 2 év után (p=0,0006).

Nem értek el statisztikailag szignifikáns különbséget 1 éves kezelés után (p=0,056). A törésmegelőző

hatás a vizsgálat egész időtartama alatt fennállt. Az idő előrehaladtával a hatás erőssége nem csökkent.

A klinikailag nyilvánvaló csigolyatörések incidenciája is szignifikánsan, 49%-kal csökkent 3 éves

kezelés után (p=0,011). A csigolyatörésekre kifejtett erőteljes hatást igazolta továbbá az is, hogy

statisztikailag szignifikánsan kisebb volt a testmagasság-csökkenés a placebóhoz hasonlítva

(p<0,0001).

3. táblázat: A 3 éves MF 4411 törésvizsgálat eredményei (%, 95%CI)

Placebo

(N=974)

Ibandronsav 2,5 mg naponta

(N=977)

Relatív kockázatcsökkenés

Új, morfometriával mért

csigolyatörések

62% (40,9; 75,1)

Új, morfometriával mért

csigolyatörések incidenciája

9,56% (7,5; 11,7)

4,68% (3,2; 6,2)

A klinikailag nyilvánvaló

csigolyatörések relatív

kockázatcsökkenése

(14,03; 69,49)

A klinikailag nyilvánvaló

csigolyatörések incidenciája

5,33%

(3,73; 6,92)

2,75%

(1,61; 3,89)

Lumbális gerinc BMD – átlagos

változása a kiindulási értékhez

viszonyítva a 3. évben

1,26% (0,8; 1,7)

6,54%% (6,1; 7,0)

Teljes csípő BMD – átlagos

változása a kiindulási értékhez

viszonyítva a 3. évben

-0,69%

(-1,0; -0,4)

3,36%

(3,0; 3,7)

Az ibandronsav-kezelés hatását a továbbiakban olyan betegek alcsoportján értékelték, akiknél a

lumbális gerinc BMD T-pontszáma -2,5 alatt volt a kiinduláskor (4. táblázat). A csigolyatörés

kockázatának csökkenése az össz populáción észleltekhez nagyon hasonló volt.

4. táblázat: A 3 éves törésvizsgálat (MF 4411) eredményei (%, 95% CI), melyet olyan betegeken

végeztek, akiknek a kiindulási lumbális gerinc BMD T-pontszáma -2,5 alatt volt

Placebo

(N=587)

Ibandronsav 2,5 mg naponta

(N=575)

Relatív kockázatcsökkenés

Új, morfometriával mért

csigolyatörések

59% (34,5; 74,3)

Új, morfometriával mért

csigolyatörések incidenciája

12,54% (9,53; 15,55)

5,36% (3,31; 7,41)

A klinikailag nyilvánvaló

csigolyatörések relatív

kockázatcsökkenése

50% (9,49; 71,91)

A klinikailag nyilvánvaló

csigolyatörések incidenciája

6,97% (4,67; 9,27)

3,57% (1,89; 5,24)

Lumbális gerinc BMD - átlagos

változása a kiindulási értékhez

viszonyítva a 3. évben

1,13% (0,6; 1,7)

7,01% (6,5; 7,6)

Teljes csípő BMD - átlagos

változása a

kiindulási értékhez viszonyítva a

3. évben

-0,70% (-1,1; -0,2)

3,59% (3,1; 4,1)

Az MF 4411 vizsgálat teljes betegpopulációjában a csigolyákon kívüli egyéb törésekre vonatkozóan

csökkenés nem volt megfigyelhető, azonban az ibandronsav naponta történő adagolás mellett

hatékonynak bizonyult azoknál a betegeknél, akiknél a törések kockázata magas volt (combnyak BMD

T-pontszám < -3,0), mivel ebben az alcsoportban a csigolyákon kívüli egyéb törések kockázatát

69%-kal csökkentette.

Az ibandronsav 2,5 mg tablettával naponta történő orális kezelés fokozatosan növelte a BMD-t a

csigolyákban és a csontváz egyéb, gerincen kívüli részeiben.

A három éves lumbális gerinc BMD növekedés a placebóhoz hasonlítva 5,3% volt, míg a kiindulási

értékhez hasonlítva 6,5% volt. A csípő esetében a növekedés a kiindulási értékhez képest 2,8% volt a

combnyak, 3,4% a teljes csípő és 5,5% a trochanter tekintetében.

A csontturnover biokémiai markerei (pl. a vizelet CTX és szérum oszteokalcin) a menopausa előtti

szintre jellemző gátlás várt sémáját mutatták, 3-6 hónap alatt maximális gátlást értek el napi 2,5 mg

ibandronsav adásával.

A csontreszorpció biokémiai markereinek klinikailag jelentős, 50%-os csökkenését figyelték meg már

egy hónappal az ibandronsav 2,5 mg kezelés megkezdése után.

Gyermekek (lásd 4.2 és 5.2 pont)

A Bonviva-t gyermekeknél nem vizsgálaták, ezért hatásossági vagy biztonságossági adatok erre a

betegcsoportra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre.

5.2

Farmakokinetikai tulajdonságok

Az ibandronsav csontra kifejtett primer farmakológiai hatásai nincsenek közvetlen kapcsolatban az

aktuális plazmakoncentrációval, amint ezt különböző állatkísérletekben és emberen is igazolták.

Az ibandronsav plazmakoncentrációja dózisfüggően emelkedik 0,5 mg – 6 mg intravénás alkalmazása

után.

Felszívódás

Nem értelmezhető.

Eloszlás

A keringésbe kerülés után az ibandronsav gyorsan kötődik a csonthoz, vagy kiválasztódik a vizeletbe.

Emberen a látszólagos végső megoszlási térfogat legalább 90 l, és a csontot elérő mennyiség a keringő

adag kb. 40 – 50%-a. A humán plazmában a fehérjekötődés kb. 85 – 87% (in vitro meghatározva,

terápiás ibandronsav koncentrációknál), így kicsi a lehetősége a más gyógyszerrel történő kiszorításos

kölcsönhatásnak.

Biotranszformáció

Sem állaton, sem emberen nem bizonyított, hogy az ibandronsav metabolizálódik.

Elimináció

Az ibandronsav a keringésből a csontokba szívódik fel (a becslések szerint 40 – 50% postmenopausás

nők esetében), a maradék változatlan formában a vesén keresztül ürül.

A megfigyelt látszólagos felezési idő tartománya széles, a látszólagos terminális felezési idő általában

10 - 72 óra közé esik. Minthogy a számított értékek nagymértékben függnek a vizsgálat időtartamától,

az alkalmazott adagtól és az elemző módszer érzékenységétől, a valódi terminális felezési idő

valószínűleg jóval hosszabb, a többi biszfoszfonáthoz hasonlóan. A korai plazmaszintek gyorsan

csökkennek, és 3 illetve 8 órán belül elérik a csúcsérték 10%-át intravénás illetve orális adás után.

Az ibandronsav összclearance-e alacsony, az átlagos értékek 84 – 160 ml/min közé esnek. A vese

clearance (kb. 60 ml/min egészséges postmenopausás nőkön), az összclearance kb. 50 – 60%-áért

felelős, és kapcsolatban van a kreatinin clearance-szel. A különbség, a látszólagos össz és a vese

clearance között, a csontok által történt felvételt tükrözi.

Úgy látszik, hogy a szekretoros út nem tartalmaz olyan ismert savas vagy bázikus

transzportrendszereket, amelyek más hatóanyagok kiürülésében vesznek részt (lásd 4.5 pont).

Továbbá, az ibandronsav nem gátolja a fő, humán P450 izoenzimeket a májban, és nem indukálja a

máj citokróm P450 rendszerét patkányban.

Farmakokinetika különleges klinikai esetekben

Nem

Az ibandronsav farmakokinetikája hasonló nőkőn és férfiakon.

Rassz

Semmiféle klinikailag fontos, etnikumok közötti különbséget nem figyeltek meg ázsiaiak és

kaukázusiak között az ibandronsav jellemzőiben. Nagyon kevés adat áll rendelkezésre afrikai

származású betegeken.

Vesekárosodásban

szenvedő

betegek

Az ibandronsav vese clearance-e különböző fokozatú vesekárosodásban szenvedő betegeken lineáris

összefüggésben van a kreatinin clearance-szel (CLcr).

Nincs szükség dózismódosításra enyhe, vagy közepes vesekárosodás esetén (CLcr egyenlő vagy

nagyobb, mint 30 ml/min).

Súlyos veseelégtelenségben szenvedő betegeken (CLcr kisebb mint 30 ml/min), akik naponta kaptak

orálisan 10 mg ibandronsavat 21 napig, 2 – 3-szor magasabb volt a plazmakoncentráció, mint a

normális vesefunkciójú betegeken, az ibandronsav összclearance-e 44 ml/min volt. 0,5 mg intravénás

ibandronsav adása után az össz, a vese és nem vese clearance 67%-kal, 77%-kal és 50%-kal csökkent

súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeken, de az expozíció növekedésével nem csökkent a

tolerabilitás. Az elégtelen klinikai tapasztalat miatt a Bonviva adása nem javasolt súlyos

vesekárosodásban szenvedő betegeknek (lásd 4.2 és 4.4 pont). Az ibandronsav farmakokinetikáját

csak kis számú, végstádiumban lévő, hemodialízissel kezelt vesebetegen vizsgálták, ezért az

ibandronsav farmakokinetikája olyan betegeken, akiket nem hemodialízissel kezeltek, nem ismert.

Minthogy kevés adat áll rendelkezésre, az ibandronsav nem adható minden végstádiumban lévő

vesebetegnek.

Májkárosodásban

szenvedő

betegek (lásd 4.2 pont)

Májkárosodásban szenvedő betegeken nyert ibandronsav farmakokinetikai adatok nem állnak

rendelkezésre. A máj nem játszik fontos szerepet az ibandronsav kiválasztásában, ugyanis a vérben

lévő mennyiség nem metabolizálódik, hanem kiválasztódik a vesén keresztül, vagy felszívódik a

csontokba. A májkárosodott betegeken ezért nincs szükség dózismódosításra.

Idősek

(lásd 4.2 pont)

Egy multivariációs analízisben a kor nem bizonyult független tényezőnek egyik vizsgált

farmakokinetikai paraméter szempontjából sem. Minthogy a kor előrehaladtával a vese működése

csökken, a vesefunkció az egyetlen tényező, melyet figyelembe kell venni (lásd a vesekárosodás

pontot).

Gyermekek (lásd 4.2 és 5.1 pont)

Nincsenek adatok a Bonviva alkalmazásával kapcsolatosan erre a korcsoportra vonatkozóan.

5.3

A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Toxikus hatásokat, pl. vesekárosodás jeleit figyelték meg kutyákon, de csak a maximális humán dózist

meghaladó mértékben adva, ezért ennek csekély a jelentősége az ibandronsav klinikai alkalmazását

tekintve.

Mutagenitás/Karcinogenitás

Karcinogén hatást nem figyeltek meg. A genotoxicitást vizsgáló tesztek nem igazoltak genotoxikus

hatást az ibandronsavval kapcsolatosan.

Reproduktív toxicitás

Specifikus vizsgálatokat a 3 hónaponkénti alkalmazással kapcsolatosan nem végeztek. Azokban a

vizsgálatokban, ahol az ibandronsavat naponta intravénásan adagolták, nem figyeltek meg direkt

magzati toxikus vagy teratogén hatást patkányon és nyúlon. A testsúlynövekedés mértéke csökkent az

utódokon patkányon. Patkányokon végzett reprodukciós vizsgálatokban a szájon át történő

alkalmazás fertilitásra gyakorolt hatásai közé tartozott a preimplantációs vetélés gyakoriságának

növekedése 1mg/kg/nap vagy annál magasabb adagoknál. Patkányokon végzett reprodukciós

vizsgálatokban az intravénásan alkalmazott ibandronsav 0,3 és 1 mg/kg/nap adagnál csökkentette a

spermium számot és 1 mg/kg/nap adagnál a hímeknél, 1,2 mg/kg/nap adagnál a nőstényeknél

csökkentette a fertilitást. Az ibandronsav egyéb mellékhatásai a reproduktív toxicitási vizsgálatokban

patkányon ugyanazok voltak, melyeket a biszfoszfonátokkal, mint gyógyszercsoporttal figyeltek meg.

Ezek a következők: beágyazódási helyek csökkent száma, a természetes szülési folyamat zavara

(dystocia), a viscerális elváltozások gyakoriságának növekedése (vesemedence-ureter-szindróma).

6.

GYÓGYSZERÉSZETI

JELLEMZŐK

6.1

Segédanyagok felsorolása

Nátrium-klorid

Tömény ecetsav

Nátrium-acetát-trihidrát

Injekcióhoz való víz

6.2

Inkompatibilitások

A Bonviva oldatos injekció nem keverhető kalcium tartalmú oldatokkal, vagy más intravénás

alkalmazásra való gyógyszerrel.

6.3

Felhasználhatósági

időtartam

2 év.

6.4

Különleges tárolási

előírások

Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.

6.5

Csomagolás típusa és kiszerelése

Az előretöltött fecskendő (5 ml), mely 3 ml oldatos injekciót tartalmaz, színtelen, I-es típusú üvegből,

a szürke gumi dugattyú és a csúcsot védő kupak fluororezin-laminált butil-gumiból készült.

Egy csomagolásban 1 db előretöltött fecskendő és 1 db injekciós tű vagy 4 db előretöltött fecskendő és

4 db injekciós tű található.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6

A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések

Ha a gyógyszert egy már bekötött intravénás infúziós szerelékbe adják be, az infúziós oldat csak

izotóniás sóoldat, vagy 50 mg/ml-es (5%-os) glükóz oldat lehet. Ez vonatkozik azokra az oldatokra is,

melyeket a pillangótű és más eszközök öblítésére használnak.

A fel nem használt oldatos injekció, a fecskendő és az injekciós tű megsemmisítését a gyógyszerekre

vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. A gyógyszerek környezetbe történő kibocsátását

minimalizálni kell.

A következő utasításokat szigorúan be kell tartani a fecskendők/szúró eszközök használatát és

megsemmisítését illetően:

A tűket és fecskendőket soha nem szabad újra felhasználni.

Helyezzen minden használt tűt és fecskendőt egy szúrásbiztos gyűjtődobozba (olyan

hulladéktároló tartály, amely ellenáll a szúrásnak).

Ezt a dobozt gyermekektől elzárva kell tartani.

A szúrásbiztos gyűjtődobozt nem szabad a háztartási szemétbe dobni.

A gyüjtődoboz megsemmisítését a helyi előírásoknak megfelelően vagy az

egészségügyi szakember javaslata alapján kell elvégezni.

7.

A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Atnahs Pharma Netherlands B.V.

Strawinskylaan 3127

1077 ZX Amsterdam

Hollandia

8.

A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

EU/1/03/265/005

EU/1/03/265/006

9.

A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY

ELSŐ

KIADÁSÁNAK/

MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2004. február 23.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2013. december 18.

10.

A SZÖVEG

ELLENŐRZÉSÉNEK

DÁTUMA

A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján

(http://www.ema.europa.eu) található.

30 Churchill Place

Canary Wharf

London E14 5EU

United Kingdom

An agency of the European Union

Telephone

+44 (0)20 3660 6000

Facsimile

+44 (0)20 3660 5555

Send a question via our website

www.ema.europa.eu/contact

© European Medicines Agency, 2016. Reproduction is authorised provided the source is acknowledged.

EMA/232904/2016

EMEA/H/C/000502

EPAR-összefoglaló a nyilvánosság számára

Bonviva

ibandronsav

Ez a dokumentum a Bonviva-ra vonatkozó európai nyilvános értékelő jelentés (EPAR) összefoglalója.

Azt mutatja be, hogy az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottságának (CHMP) a gyógyszerre

vonatkozó értékelése miként vezetett a forgalomba hozatali engedély kiadását támogató

véleményéhez és a Bonviva alkalmazási feltételeire vonatkozó ajánlásaihoz.

Milyen típusú gyógyszer a Bonviva?

A Bonviva egy ibandronsav nevű hatóanyagot tartalmazó gyógyszer. Tabletta (150 mg) és előretöltött

fecskendőben található oldatos injekció (3 mg) formájában kapható.

Milyen betegségek esetén alkalmazható a Bonviva?

A Bonviva-t csontritkulás (a csontokat törékennyé tevő betegség) kezelésére alkalmazzák olyan

nőknél, akik már átestek a menopauzán és csonttörések kockázatának vannak kitéve. A gerinctörések

kockázatát csökkentő hatását vizsgálatok igazolták, de a combnyaktörés kockázatára gyakorolt hatását

nem állapították meg.

A gyógyszer csak receptre kapható.

Hogyan kell alkalmazni a Bonviva-t?

A Bonviva tabletta formájában vagy intravénás injekcióként alkalmazható. Tabletta alkalmazása esetén

az adag havonta egy tabletta, lehetőleg a hónap ugyanazon napján bevéve. A tablettát éjszakai

koplalást követően, egy órával az étkezés vagy italfogyasztás (kivéve a vizet) megkezdése előtt, egy

teljes pohár tiszta vízzel kell bevenni. (Magas vízkeménységű területeken, ahol a csapvíz nagy

mennyiségű oldott kalciumot tartalmaz, alacsony ásványianyag-tartalmú palackozott víz használandó.)

A tabletta bevétele után a beteg egy órán keresztül nem fekhet le. Az injekció adagja háromhavonta

egyszer 3 mg. A Bonviva-val kezelt betegeknek D-vitamint és kalciumpótlást is kell kapniuk,

amennyiben étrendjük nem biztosít elegendőt ezekből.

Bonviva

EMA/232904/2016

Hogyan fejti ki hatását a Bonviva?

Csontritkulás akkor alakul ki, ha nem növekszik elegendő új csont a természetesen lebomló csont

pótlására. A csontok fokozatosan elvékonyodnak, és egyre törékenyebbé válnak. Mivel a csontok

egészségének megőrzéséhez az ösztrogén nevű női nemi hormon is hozzájárul, a csontritkulás

gyakoribb azoknál a nőknél, akik már átestek a menopauzán, ami az ösztrogénszint csökkenésével jár.

A Bonviva hatóanyaga, az ibandronsav, egy biszfoszfonát. Leállítja az oszteoklasztok működését,

amelyek a szervezetben a csontszövet lebontásáért felelős sejtek. E sejtek működésének gátlása révén

kisebb lesz a csontveszteség.

Milyen módszerekkel vizsgálták a Bonviva-t?

A Bonviva-t három fő vizsgálatban, csontritkulásban szenvedő nők bevonásával vizsgálták. Az első,

megközelítőleg 3000 nő részvételével zajló vizsgálatban a napi egyszeri 2,5 mg-os Bonviva-tablettát

placebóval (hatóanyag nélküli kezelés) hasonlították össze, és azt tanulmányozták, hogy három év

alatt hány új gerinctörés fordult elő a betegeknél. A másik két vizsgálatban a havi egyszeri 150 mg-os

tablettát (1609 beteg) és injekciót (1395 beteg) a 2,5 mg-os napi egyszeri tablettával hasonlították

össze. A vizsgálatokban a gerinc és a csípő csontjainak sűrűségében bekövetkezett változást

tanulmányozták két éven keresztül.

A vizsgálatokban használt, naponta egyszer alkalmazott 2,5 mg-os tabletta már nincs forgalomban.

Milyen előnyei voltak a Bonviva alkalmazásának a vizsgálatok során?

Az első vizsgálatban a 2,5 mg-os Bonviva-tablettával végzett napi kezelés a placebóhoz képest 62%-

kal csökkentette az új gerinctörések kialakulásának kockázatát. A másik két vizsgálat azt mutatta,

hogy a havonta alkalmazott 150 mg-os tabletta és az injekció a gerinc- és csípőcsontok sűrűségének

növelését tekintve hatékonyabb volt a napi egyszeri 2,5 mg-os tablettánál. Két év alatt a gerinc

csontsűrűsége a havonta alkalmazott tabletta szedése mellett 7%-kal, az injekció esetében pedig 6%-

kal növekedett, szemben a naponta alkalmazott tablettánál tapasztalt 5%-kal. A csípőben a

csontsűrűség a havonta alkalmazott tabletta szedése mellett 4%-kal, az injekciók esetében pedig 3%-

kal növekedett, szemben a naponta alkalmazott tablettánál tapasztalt 2%-kal.

Milyen kockázatokkal jár a Bonviva alkalmazása?

A Bonviva leggyakoribb mellékhatásai (100 beteg közül 1-10-nél jelentkezik) az ízületi fájdalom

(artralgia) és az influenzaszerű tünetek. A Bonviva legsúlyosabb mellékhatásai az anafilaktikus (súlyos

allergiás) reakció, a combcsont atipikus (nem szokványos típusú) törései, az állkapocs oszteonekrózisa

(az állkapocs csontjainak károsodása, amely fájdalomhoz, a száj kisebesedéséhez és a fogak

meglazulásához vezethet), gasztrointesztinális (gyomor és bél) irritáció és a szemgyulladás. A Bonviva

alkalmazásával kapcsolatban jelentett összes mellékhatás teljes felsorolása a betegtájékoztatóban

található.

A Bonviva nem alkalmazható hipokalcémiában (a vér alacsony kalciumszintje) szenvedő betegeknél. A

tabletta nem alkalmazható olyan betegeknél, akik nyelőcső-rendellenességben szenvednek, vagy akik

nem tudnak legalább egy órán át állni vagy egyenesen ülni. A korlátozások teljes felsorolása a

betegtájékoztatóban található.

Bonviva

EMA/232904/2016

Miért engedélyezték a Bonviva forgalomba hozatalát?

A CHMP megállapította, hogy a Bonviva alkalmazásának előnyei meghaladják a kockázatokat, ezért

javasolta a gyógyszerre vonatkozó forgalomba hozatali engedély kiadását.

Milyen intézkedések vannak folyamatban a Bonviva biztonságos és

hatékony alkalmazásának biztosítása céljából?

A Bonviva lehető legbiztonságosabb alkalmazásának biztosítása céljából kockázatkezelési tervet

dolgoztak ki. A terv alapján a Bonviva-ra vonatkozó alkalmazási előírást és betegtájékoztatót a

biztonságos alkalmazással kapcsolatos információkkal egészítették ki, ideértve az egészségügyi

szakemberek és a betegek által követendő, megfelelő óvintézkedéseket.

Ezenfelül a Bonviva-t forgalmazó vállalat olyan kártyát is biztosít a Bonviva-t infúzióban kapó betegek

számára, amely felhívja a figyelmet az állkapocs oszteonekrózisának a kockázatára, és utasítja a

betegeket, hogy forduljanak kezelőorvosukhoz, ha tüneteket észlelnek.

A Bonviva-val kapcsolatos egyéb információ

2004. február 23-án az Európai Bizottság a Bonviva-ra vonatkozóan kiadta az Európai Unió egész

területére érvényes forgalomba hozatali engedélyt.

A Bonviva-ra vonatkozó teljes EPAR az Ügynökség weboldalán található:

ema.europa.eu/Find

medicine/Human medicines/European public assessment reports. Amennyiben a Bonviva-val történő

kezeléssel kapcsolatban bővebb információra van szüksége, olvassa el a (szintén az EPAR részét

képező) betegtájékoztatót, illetve forduljon kezelőorvosához vagy gyógyszerészéhez.

Az összefoglaló utolsó aktualizálása: 04-2016.

Aðrar vörur

search_alerts

share_this_information